Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

Nem mind Német, a' mi németül beszél. Nem mind Tót, a' mi hizelkedő. Nem mind Cigány, a' mi cigánykodilt. Nem mind Oláh , a' mi oláhkodik 1) Nem mind Orosz, a' mi oroszkodik. 2) Nem mind Rusnyák, a' Rusnya. Nem mind fölhő, a' mi pára. Nem mind kóldús , a' mi kér. Nem mind jó, a' mi jónak teqcik. Nem mind fő , a' mi bő. Nem mind rosz, a' mi kosz. Nem mind káka, a' mi csomótlan. Nem mind öreg, a' mi vén. Nem mind erős, a' mi vastag. Nem mind szegény, a' mi fótosan jár. Nem mind kevély, a' mi ünneplőt visel. Nem mind arany, a' mi sárga. Nem mind Cigány, a' mi barna. Nem mind pátyolat, a' mi fehér. Nem minden nap, vagyon nap. Nem minden pöcsét alatt hever az igazság. Nem mind szakács, kinek kezében a' nagy kanál Nem mind végig szép a' szép. Kéntelen néha a' szemes, hogy a' vaktól vezettettessék. 1) Az Oláhnak tulajdonsága az a' roszban : hogy alattomban mász, még az embert agyon üti. a) Árpád' üdejében hires tolvajoknak kelletett lenni az Oroszoknak (vagy az akkori irás szerént Oroz oknak) mivel még most is Orozva jár annyit tészen, mint lopva jár. A' tiz parancsolatban is a' helyett ne lopj, így vagyon a' Katolikusoknál : n« oroz.