Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

hogy érdemletted , úgy laktál, mint fohászkodol, úgy údvezülsz; mint gyújtod, úgy osztogatod, mint műveled a' kertet, úgy termi a' zöldet, íint tartod Énedet, úgy ihatod tejedet. 1) .' mint vágod a' fát, úgy húll a' forgács. ,V mint mosod kezed', úgy veszed le a' szenvt. mint rakod a' tüzet, úgy forralod a' vizet. ..V mint szaladsz, úgy haladsz. ' mint kérdezed , úgy tudósítatol. m 'ni veted a' Pöndöl hálót, úgy fogod a'keszeget. A* ki bírja, a' marja. Ki i jar,

ta jól gyüt, vénségére jól fűt. ,v' iii akar nyerni, annak fel kell tenni. Addig nynjthatni a' kezet, a' mig ér. .Az öt.ör csak ökör, ha Bécsbe hájtyák is. a' ki csal , bizonnyal meg csalattatik. Csak a' szabad , a' mi illik. Ki erősen fújja orrát, vért fúj ki belölle. Nem esik forgács vágás nélkül. Nyesés nélkül a' fa se nö nagyra. Ki mennyit farag, annyi forgácscsa. Ha szúk a' konyha, minden falat jó ízű. Ki sokáig öszi a' levest, sokáig él. Jgaz mondás , nem ember szóllás. Kit az Isten valahová röndöl, el is készíti. Ki a' lapon fekszik, lenem hengeredik. Kiki raa?a dolgához lásson. Kiki maga háza előtt söpörjön. i) Énének hívják a' régi Magyarok, azt a' borjas tehenet, melyet a' csordára ki nem hajtanak, hanem otthon az istállóban tartanak.