Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

II. KÖNYV. I. SZAKASZ. 1

3 Mivel észre-vették : hogy vele a' hadakozás el-kerúlhetetlen; mostanában csak azt határozhatták-meg magok között : hogy a' Bihari vezérnek köríil-levS Jószágait (szi'wiet nélkül) csipdessék. Ezzel azt reméli hatnék : hogy (Uradalmának el-vesztegetésse után) mezteleli Biharút-is fel-adná. Két nagy érdemű vezéreknek vitézségjöicre bízta Árpád a' szerenesés munkának okos eivégezéssét. Tuhutum volt a'-FŐ. 0 u tanná Tós. Szabolcsot-h hozzáiok adta a' Fejedelem, ki Attyának (Elődnek) vezérségében Hadnagy vólt, de (nem tudni: miiiÖ okra nézve) ott* hagyta [(Attyával egygyütt) Moldovát ; és (Árpádnak táborához jővén) benne katonáskodott. Meg-indúlván ezek a' háfom Magyarok ; Lade-nevezetű réven által-tették az egész sereget. Innént nem meszsze egy Főid-várat azért építetett Szabolcs-, hogy (ha az ütközetek szerencsétlenek találnának lenni) seregének hátrálássa' alkalmatosságában, ez a' hely menedékje lenne. Ezt p' várat (maga nevérül) Szabolcsnak nex ez tette. Ez a' Hadnagy vala a : JsŐ, ki Ménmerátnak Jószágát pusztítani kezdette. Mert (a' várp.ak hamar-épülésse után), Tuhutumnak rendeléssé szerént, Szamos vize felé terjesztette nyar-