Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

56 SZÏTTYIAI TÖRTENETEK* pedig (mivel se akaratunk , se félelmünk reá-, nem-kénszeríthet bennünket) egy talp-alatnyi fődet se adhatunk Árpádnak •. noha bár azt ví­tattya előttem: hogy Attilának verébül szár­mazott,'s-ugyan azért ige van ('s-jussa) ezekben * a' tartományokban. Ezek a' szavak se zavar­ják-föl csöndünket. Igen-is Attilának' vérébiil származott ; de annak az Attilának, ki (még élt) Isten-ostorának mondatott. Az a' híres­Neves Attila erő szakkal vette-el Öseimtúl ezeket a' tartományokat, meliyeket, ebben a' csöndös üdőben , békességgel bírok. Eze­ket penig (a' Konstancinapoli Császárnak, Ma­cedóniai Fazulnak , frigy-kötéssére nézve) sen­ki tollem el-nem-vöheti. Ebben maradok. . • - . • I . :, • :. v • ,. . . •. t. >. .....'..<•'•• vr*.f v. « . » • 3­Kár-tételek. Minekutánna előbbi szavait el-végezte a* Bihari vezér; a' Magyar követeket viszszá­eresztette Árpádhoz. Ezek a'Fejedelem előtt (a' vezéreknek jélen - léttökben) szomorúan el-beszéllötték Ménmerótnak szavait, és yégsS el-tökélléssét. Tanakodtak osztán a' Hadnak Nagygyai : mi-tévők legyenek McnmcróttaU és annak em­bereivel. Mi-

Next

/
Thumbnails
Contents