Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

II. KÖNYV. I. SZAKASZ. 13 gçtni meritök.— Nem ártott vóna, ha magatokat (fS^képpen penig Te ugató követ) emberebbül viseltétek vóna. — El-nem-hitethetom magammal : hogy Zalán (az az okos Vezér) szádba rekesztette vóna azokat a'lustos szavakat, mellyeket (Fejedelmi méltóságom ellen) oly gorombául ejtöttél. — Nem merek én általad yalamit haza-iizenni: ne-hogy ilyetén cudar szavaiddal fel-lobbancsad Uradat. Magam' emböjeimbíil fogpn* a' követeket választani. Ezek a' Bo'.gárckná

1 sokkal finomabbak lévén, a' Magyar bölcs gondolkodásnak módgyát Urad' elejébe fogják teríteni. Azon kivíil ezek (ha csak ugyan Goromba az Alpári vezér) "megfogják arra tanítani: hogy köllessék néki a* Fejedelmekkel bánni. Mivel ezen követségöm csupa Magyarokbül fog állani, tapasztalni fogja Urad : hogy ezek a' besziédben kemények 15gyenek , de soha durvák nem vóltak. Ezek penig (Uradnak kévánsága szerént) tokélletetesen meg-fognak felelni Ragokért. Zalánhoz követsége Kiket Árpád (az Alpári homokoknak szélére) Zalánhoz intézett ; kettőt választott-ki Vitezzei közúl. Egy Vezért és egy Hadnagyot. Ezzel Őtet meg-kévánta böcsülni, és egy-szeris-