Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

II. KÔNYV. III. SZAKASZ. 155 ségösebbnek lenni gondolták. Leg-is leg-elsőben azok adták-meg magokat , kik BégTisza-Maros között laktanak, Minek-utánna innént (Bég vize mellett) Temes foíyóáig mentenek; ezenn-is által akarónak úsztatni. De annak ellenkező marttyáti Gládnak azon katonáit láttyák, kiket a' Kunokbúi - Bo'.garokbúl-Oldbokbúl hamarjában öszszeszedhetett, Mind-gyalogiai, mind Lovagjai bőven vóltanak, Mind-a' két ellenkező tábornak igen uehezére esvén az által-úsztatás : két nap' alatt semmit se mozdítottak, Maga q' Csata,. Zuárd (a' csata előtt való éjjel) sokáig el-nem alhatván, Tuhutumnak azt a' cselekedetét juttatta eszébe, mellyel (Almás vize mellett) meg-loholta Oláh-Gecit. Tudni-iliik : hogy ment ellenére a' víznek ? hogy úszta azt egy felekezet által? hogy támadta-meg Tubutum az Oláhokat? Ezt a' gondolatot itten-is szerencsésnek állítván , meg-hagyta Öcscsének (Kádasnak) hogy a' fél-sereggel le-felé menne a' Temesen; észre-vehetetleníil úszszák-által a' vizet; és éppen