Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

166 SZITTYIAt TÖ11TÉNÉTEK» éppen, akkor-tániadgya-meg Gládot Hátúlrúl, midőn magát és Bojtcit egyenesen által-úszni láttya a' Temesen. Hajnál-hasadctában csak azt vehették észre. G Iádnak Kunjai : hogy az ellenség onnant jő, a'-hounant nem várottatott. Hátúlrúl hallották a' trombitáknak azon harsogássokac, melyeknek hangjokkal a' Rajta-rajta szó-isöszsze-vala vegyülve. Kádas ellen fordúltanak tehát a' Kűnók. Ekkor Zuárd és Bojta hamar áltál úsztatván, amazoknak hátullyokra estek. Mind-a'-két részrül nagy vér ontások [lettenek. Itten sokkal vitézebbek vóltanak a' Kunok ; mint Q'áb-Gecinek emberi Tubutum ellen. Gládnak vitézsége abbúl teccett-ki : hogy engedni nem akart. De végtére meg-gyözettetett. Azt mondgya az írnok (269): hogy Gládnak emberei úgy húllotcak a' Magyarok előtt, mint a' maroknyi nyalábok az aratók után. A' Kunok közül két vezérek, a' Bolgárok közül két Knézek vesztek-eh §• 3« . Iine'z névrül. A' Kunok (Magyar léttökre) Vezéreknek nevezték ElŐl-járójokat, a' Bolgárok Knéznek, és (259) Anonymus^ C. 44.