Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

II, SZAKASZ. II

I

. RÉSZE. 83 emberségeffebb Magyar embert; fe ollyat, kinek méltóságától jobban tartott vólna Schelmajer. Félt tolle mint a'; túztiil, pedig fenki fe

: bánt °véfe tifztefségeffebben. De ez egyedül látta -.iáitól amannak Patvarságait. Ugyanazért : hogy azon Befte - kara többre nem mehètett; Vidának köfzünhettc az Udvar. Azon líletitelennek. regen nyakát törhette ivólna ; ha fejét reá-vetette vólna. De lelke- ismerete' aúra nem vihette , hogy attól a' kenyeret eL-•ver gye,

:kinek nem; adta-. íigya^.-azért:. úgy bánt Schelmajerrel, valamint az édes Atya, ki Fiának rofzfzaságát, fo - képpen, lia más módon nem lehet, türéffel ©rvofollya, hogy ^azrabatt meg - okofadgyoii. Ezen Vida, kicsinségctol fogva, a'v-Eéjedelmi Házaknak fzolgált ; de Toha erkölcsei: meg

1- nem - romlottak. Még Rákóczi Györgytől ; FÓ-bírónak rendeltetett. Meg - hagyatott e' Tifztségben AkóRól - is ; mert ez-is meg - feddhetetlen ítéletét -gyakran tap'afztalta. A' vétkefeket nem azért :biintette , hogy meg.-, érdemiették; hanem: -hogy meg-jobbúllyanak. Kiket, az igaz törvény által ( igen ritkán ) felköttetett a' íkellóre, mindnyájan magok megvalloták: hogy azt azért cselekedte, mert máskép' nem cselekedhette. Segített a' bévádolttaknak ügyeken minden tehetségével. Soha femmi ajándékot el-nem - vett. Tekintetére nézve, nagy méltóságút Efztendei cso-