Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)
Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása
Mdfodik Szakaßz . Első Réfz . Szökik a falakra, kard, 's Pais kezében, Kaponyáját mentő réz fifak fejében , Hágja a' lajtorját fel-hevült mérgében, Tsupa vért fzomjúzó gond lévén efzében. Szegény Trójaiak vallyon mit tegyenek ? 'S e má rzó harpiak ellen mit veíTenek ? a) PriamuíTal együtt ugyan mit lellyenek, Görög keleptzéböl hogy ki - lépheíTenek ? Le-rontyák házokat réz-fogta Tornyokkal, 'S arany hártyába vött gyöngy gerendájokkal, A' végső nagy fzükség ház-padolatokkal Mentegeti magát kö - fal' hányáfokkal. Nints már öfeiktöl hagyott holmik' ára, Mellyekkel tündöklött hajdan Trója Vára , Mindent le - hajgálnak, de lön mi hafznára? Magoknak ezekkel egyenlő a kára. El-lepte egynéhány Palota küfzöbét, Mefztelen kardjával mellőzi Ínségét, De a' Görögöknek ki-öntött ár-vizét Meg-nem gátolhattya futó febefségét. E' fzörnyü látáfon vér pozsdúla bennünk, Szerettyük hogy ismét tsatára köll mennünk, Szegény Priamusnak oltalmára lennünk, 'S le-húlt emberinket ismét talpra tennünk, Vólt egy rejték helye Királyi házának, Légy köpte bal réfzén fiiftölt pitvarának, Olíy éfzfzel építve ajtaja úttyának, Hogy ezen egy házból másba juthatnának, Ezen Andromache fokfzor a' Királyhoz Tsak maga megy vala Priamus Ipjához, 'S Aftianax fiát mint málik Apjához Vifzi vala együtt Hekuba Annyához, R 2 í <0 Lásd. Ül. Könyv, No. 120,
