Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)

Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása

86 «s ( ^ ) gónak , magyarul Hártyánnak nevezhetni. Didó Királynénak okofsága ád vala pedig illy nevet a Városnak. Mert midőn jártás Királytól , a ki Afrikának é réfzén uralkodott , olly helyet kérne magának, mellyen vele érkezett embereivel alkalmatosan el-lakhatna, Eme pedig tsufolás képpen nem akarna fzéleffebbet engedni, hanem tsak éppen à

9 mennyit egy Bika bőrrel el -foglalhatna, látván, hogy éfzfzel köllene meg-győzni a Királynak el-tökéilett fzívet,, Bika bőrnek vaftagát mind addig fzelegette apró, és vékony hártyákra, méglen annak ki-terjefztésével elegendő helyet foglalt-el, magának örökös lakásául. Ezen Bika bőrnek hártyáiról a

9 nyelveké külömbsége miátt adattak olly külömbözö nevek a Városnak, hogy tudni-illik, valamint ez előtt mondám, à

9 Görögök Birsának, a deákok Kartagónak , avagy - is Kartillágónak, a Magyarok pedig Hártyánnak neveznék. Ezen Didóhoz érkezvén Eneás hajó-töréfe után, igen jó fzivel láttatott az Özvegy Királynétól. Söt reájais hagyatott, hogy, ha vele együtt kivárnák meg-fzálni ezen új Várofsát, és e Tartományt akarnák húzomos evedzéfek' tárgyául tenni, egy köröm feketénnyit fe mennének tovább, olly fzivel vólna ö hozzájok, melly az illyetén hajó - tör éji fzenvedö igaz embereken tudna könyörülni, és olly