Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

I

II. SZAKASZ. I

I

I. RÉSZ. 63 fzor az egekig emeli Scithiát. Kolkist hozzája képpest meg-veti. Gyalázattal illeti Orízágunk törvénnyeit, azokét emberhez illőbbeknek tarty a. Ugy viseli magát mindenben, mint azok fzokták, kik Scithiában fzülettek. Által-nem-érhetem pedig, mi oka légyen ezen fel tettének. TŐlle reméll-é többet, nem tudom. Itt más-ként böcsös hivatallyával megelégedhetne. De meg-nem-elégfzik, e' pedig bizonyos. Ha belőlle kénokkal akarjátok kisajtolni az igazat, tapafztalni fogjátok, hogy nem hazudok. De én, mostanában nem arra czéllozok : hogy elő-hívattasson; hogy kérdőre, hogy kénokra vonasson (noha, az Orfzág' boldogulására nézve, ezt-is javallhatnám) hanem azt kévannám : hogy, valami fzín alatt , a' királyi házba hívattasson; itt pedig úgy tartasson, hogy magát fogolynak lenni éfzre-ne-vehesse. Az irkálásra, a' befzélgetésre, tolle minden alkalmatosság el-vétessen : hogy, se ne értekezzen a Scithákkal, se tőllök feleletet ne ° vegyen. Ha ezeket meg-cselekfzed, Éta-király, bizonyos lehetfz benne , hogy, a'-miket rendelfz, annak jó végét-is érheted. Eutelusnak ezen fzavai után, nagy zsibaj támadott a' halgatók között. Szinte mind-nyájan azt javallották, a'-mit a' Fő-paptól hallottak. ( Ja-