Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

I. SZAKASZ. II

I

. RÉSZ. 15 halna, mint őtet el-erefztené. Ezt ha tenné, a' haramjánál kegyetlenebb lenne. De, hogy sok fzóval ne tartsalak; mind a' Királynénak esedezésével, mind az én kérésemmel addig fárafztottuk állhatatosságát, hogy meg-igérte végtére a' tömlocz-ajtainak gyarló le-zárását, az Orröknek fzorgalmatlanságát. Azt mondá: ha igy el-fzökh.etne a' fogoly, könnyebben mentegethetné gond-viseletlenségét, mint nyilvános gonofzságát. Mind-az-által, ha ebből valami rolz következne, életét oltalmunk alá ajánlotta. Mindeneket meg-igérvén Idéa, a' Tömlöcznöknek el-menetele után, arra kére engemet: hogy, ha, minden vefzedelem nélkül, meg-eshetne; édes báttyát, minek előtte Scithiába vifzfzarándúlna , Szobájába hoznám. Meg-kévánná ölelni ama' kedves Féát, ki hafznára annyit dolgozott. Én ezt ugyan néki meg-igértem, de előre bocsánatot-is kértem, ha Ígéretemet bé-nem-tellyesítlietném. Ezen dolog, mind reám, mind Almosra nézve, tele lenne vefzedeleramel. El-mentem az-után a' Királynétól. És mivel az estvére hajlott idő arra intett: hogy otthonosimat meg-látogassam, le-siettem hozzájok, és, minden dolgaimat helybe hagyván, a' templomba mentem. Másadik Könyv. D. Alig