Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

I. SZAKASZ. VIII. RÉSZ. 35 ineg-házasodni kévánna (meg-házasodna pedig, mivel férjfiú örökössé nem lenne) ne mást, hanem Ideát venné feleségül. Ö volna egyedül, kinek fejébe a' korona illene. Ez-után meg-halálozott Hekatéa. Éta Ideát feleségül el-vette. Nem akarom azon zenebonákat hofzfzassan elő - befzélleni, mellyek, ezen házasság miátt, mind a' Palotában, mind a' városban támadtak. A' lármának oka csak az vala : hogy Királynénak egy fzolgálló tétetett. De Éta (noha Idéának királyi eredetéről semmit se tudna) semmit se gondolt azon lármákkal. Nagyon meg-lzerette Idéát, fzinte a' Királyi méltóságnak le-alázódásáig. Idéábau pedig egybe-vegyült a' Szeretett a' méltósággal. Kevest nyájaskodott az alatta valókkal. Nem tette magát hasonlóvá az alacsonokhoz, hanem ezeket magához egyengette. Nem sokára az-után Medeát fzülte Idéa, azon Szüzet tudni-illik: kinek fel-ékesítésében a' terméfzet maga-magát meg-győzte. Oh, kedves Partenofilusom ! Idéának nagy fzeretete, mellyel' édes Leányához viseltetett, új zenebonákat indított a' Királyi udvarban. Mert ez, Etának korosságamiátt, más gyermeket nem reméllhetvén, attól tartott : íie-hogy ezen Leányát örökjéből ki-tudgyák Frikfzus' fiai. Tehát ezeknek meg-vefztegetésekre iparkodott. * C 3 Nein