Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

r i 1 34 A' GYAPJAS VITÉZEK. NYOLCZADIK RÉSZ. Idéának története. Minet -utánna a'-Jövendölésnek vége fzakadott, Czircze Kalcziopének meg-inutatta Idéát. Ez Őtet, mind fzépségére, mind fzemérmetességére nézve, tüstént meg-fzerette. Magához hívatván, hová való lenne? mit keresne itten? alattomban meg-kérdezte. Ö azt feleié: hogy nem mefzfze a Bika-járattól lett légyen e' világra. Szüléi középfzeriik , de emberségesek voltak. Olly fzegénységben élne édes Báttyával (ekkor reám mutatott) hogy, ha valakinek fzolgállója lehetne, azt ajándék gyanánt felvenné. Meg-tettfzett Kalcziopének a' befzéd. Még azon napon bé-vitte Idéát a' Királyi Palotába. Én Protogenesnél maradtam. Éppen ez nap érkezett-el Frikfzus-is arany gyapjávalés, nem sok ido múlva, Kalcziopét feleségül el-vette. Hogy Öfzfze-keltek, lakni Czitába mentek. Idéa a' Királynénak Hekatéának, Éta' feleségének, fzoba-leányává tétetett. Itt magát olly ékessen viselte : hogy a' koronás fejeknek fzeretetjeket meg-érdemlette. Azomban Hekatéa meg-betegedett. 'S-mivel életének utóllya felé lenne, nem-is reméllették fel-lábbalását. Magához hivatta Urát, és Őtet arra kérte: hogy, ha, holttá után, még egyfzer meg-