Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

VI. SZAKASZ. VII. RÉSZ. 269 ték. Te légy az, kiríil Czircze tudósított, nem a' Scithák' királlyá. Én tehát, kedves Partenofilusom, ujjat az Istenekkel nem vonok. A'-mit okossan kezdettek, vigyék fzerencséssen végbe. Meg-engedem : hogy Medea veled bátorságossan, és néha magánossan légyen. —• Csak arra kérlek, azon reménkedem Fiam: eralekezz-tneg arról, hogy testjének ékességével úgy múllya-fel Medea a' többi Kis-aízfzonyokat, hogy hozzá légyen foglalva azon fzemérem-is, mellyet a' Szüzekénél nagyobbnak mondhatni. Ezen Minervára kérlek, ki pártyokat fogja a'fzeplőteleneknek, ne vedd őtet arra, hogy ellened fel-támadgyon. Inkább a' föld alá búnnék, mint azt hallanám, hogy Medeámnak erkölcse le-alacsonyodott. Akkor fzorgab matoslcodom fő-képpen irántatok, midőn az Istenek' kegyelmére leg-nagyobb fzükségtek vagyon. Lefz boldog időtök és fzerencsés napotok, ha tifztán éltek, és az Istentől féltek. Erre Jázon: Semmit se gyanakodgy, édes Eritréam ! ímhol királyi hitem zálogul : Mede- ' adnak erkölcse le-nem alacsonyodik. Sőt, hogy annál inkább el-hihesd, ime látod ( reá tette kezét Minervának képére) katonai emberségemre fogadom, ezen Istennének fzeméllyéré esküdvén, hogy, köz befzélgetéscmben, semmi ollyast elŐ-hozni nem fogok, a'-mi Medeának Szemérinetességét meg-pirítaná. Hogy 1