Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

tgo A' GYAPJAS VITÉZEK. fzolga rendet nem akkor változtathattya-meg az ember, a-mikor akarja ; de a' királyságot akkor, a'-mikar kedve tartya. Ki-kénfzerítette tehát atyádat, hogy a' királyság felől gondolatait meg-változtassa ? Jázon, már nagyon sarkaltatván: Senki se kéufzerítette őtet a' királyságnak le-tételére. — Mert ki kénfzerithette vólna? Mii;d-az-általnem királykodik, hanem, a'-mint mondám, otthon inagánossan él. Medea hamarjában: ha senki se kénfzerítette, fzántt-ízándékkal tehát, és önként tettele a' Királyi pálczát. Uralkodott tehát? Király volt tehát Görög orfzágban? Erre Jázon : Hagygy-fel egyfzer, drága Lélek, eme' kérdésekkel. Mindeneket világossan ki-mondtam. Nincs-is immár hátra, se a'-mit te kérdezhess, se amire én felelhessek. De Medea: Vagyon ám még, úgymond, kedvesem, a'-inire felelned kell. Adós vagy az elobbenivel. Erre Jázon: Mi lehet az vallyon? Megfeleltem minden kérdésre. Nékem el-kel-mennem. Ellyen egésségben. Ofztán Medea: Hová? Hová? fzép virág! felelly csak még ezekre : ha vallyon Atyád valaha királykodott-é ? Kéfz-akarva tette-é-le a' királyi pálczát ? Ezek-után el-mehettfz. Mi-