Dugonics András: A gyapjas vitézek : Első könyv / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

I. SZAKASZ. I

V

. RÉSZ. 19 vitetése, nem tudom. Mind-eddig semmit se hallottam felőlle. Attyához való vifzíza-téréséü se reméllhetem, mivel engem' meg-se-ismért akkor, midőn el-vefzètt. De, hogy Amikusra vifzfza-térjek, ő ugyan, sokfzori kifztetéseimre, még egynehányfzor fzigetünkre ütött; de, hogy sok fzóval ne tartsalak benneteket, hol erre, hol amarra hajlott az ingadozó fzereucse. De magát mind-addig forgatta fzigetünkbe, ínég végtére engem' el-nyomott: , és e' páfztori életnek fzükségére tafzított. KIEENTZEDIK RÉSZ. Eutelusnak romlása. ^Níeg-hala azomban Eúriczion. Fia Likus lett utánna Király, ki most-i? uralkodik. Nagy Attyára ütött még a' hibákban-is. Sokat hifzen a' Hízelkedőknek. Nem azt nézi mit mondanak ; hanem kik fzóllanak. ítéletei fzele-burgyák, ugyan azért sok környűlményekben rofzfzak. Mind-az -által jó katona. Szíve bátor , maga fáradhatatlan. Királyunknak ezen tulajdonságai cselekedték azt: hogy a' Bebricziusok meg-félemlettek. Valahányfzor meg-ütköztünk, mind annyifzor vagy nyertesek , vagy leg-alább meg-nem-nyerettek voltunk. Vér-fzemet-is kapott a' katonaság. Mihelyest el-érkezését hallyák, tüstént a' partnál C 4 ter-