Dugonics András: A gyapjas vitézek : Első könyv / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

'.8 A' GYAPJAS VITÉZEK, vári-, hogy a' Folsőségek, ha bár rofzfzak-ís^ "zentség+torés nélkül meg-nem-vettethetnek. Bár csak mák halgatni tudtam vólna ! Bár csak már gondolataimat levelekre ne biztam vólna. De nem ellenkezőn erofzakoskodott, hanem önkényesen diadalmaskodott a' hatalmas, fzerençse. Alattomban levelet küldöttem Bebrícziába, Amikushoz , Neptupnak ( a'-mint mondgyák ) fiához. Ezt az Ország' Nagygy^inak nevével kértem Szigetünknek el-foglalására, azt írván a' többi között: hogy Euriczion, bóldogúltt attyától, nem az erkölcsöt, hanem a

z országot vette örökségül, Ö olly gyáva lenne, hogy egy vadkantól-is tartana, Mind-nyájan azt óhajtanák, hogy tolle meg-menekedgyenek, Fiát Likust könnyen el-nyomhatná „ mivel fiatal lenne, Jönne tehát memtél hamarébb, és fo-képpen m°

sta

li' Nem mindenkor lenne Pap-sajtya, Kis idő telvén, hafztalan nyúlna a' Sziget' kormánnyához az éllenkezőknek meg-fzaporodásában, ha most áztat, az, egygyet-értoknek sokaságában meguem-ragadná, Reá-vettem Amikust, ki ezen-Jkivül-is nagyon vágyott fzigetiinknek el-foglalására, Reánk ütött kevés idő múlva, de nagyobb lármával, mint pediglen hafzonnal, De én, ezen elsq ütközetben leg-nagyobb kárt vallottam, Ei-vefztettem Hagiodórasomat. A' katonák pajkossága ragadtaé-el, avagy Amikus parancsolattyából esett elvi-