Dugonics András: A gyapjas vitézek : Első könyv / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

3ä À

J GYAPJAS VITÉZÉK. értésedre adni, hogy valaha jó véged léfzeti j de nem hamarébb , hanem, ha külső orízágban isniétt Eutelusból Eüfonüsra változol. Sok vifzontagságokon fogfz még által-esni. Diánának özeii'-utólsó fzavai olly horaályo* sok Valának, hogy még most se tudhatom, mit akara vélek. De én Diánának fzavait abban hagytam, és Inótiak kedveztem. Könnyű volt a' viafznak tüzek' fzomfzédgyába ftieg-lágyúlni, nékem az aranyiiak ragyogására meg-tompúlni. Illónak akarattya fzerént írtam-meg a' válafzt. Vifzfza* ment a' Katona. Én hivatalomban el-jártani. HETEDIK RÉSZ. Eutelusnak büntetésé» Ugy vélekedtem magam felől : hogy semmi bajom nem lenne. És, hogy, Iiióliák akárattyára állván , Semmit se vétettem , az vaia bizonságom: hogy eddig meg-liem-bŰntettettem. Sött: hogy semmi héjjá se leniie elmés gonofzságomnak, Diánától mondott fzavakkal támogattam hanyatló iigyemett. Azt tettem , úgy mondék, a'-mit leg-jobbnak ítéltem. Az-után : Inónak fzava fzerént, Bakkhus Isten-is kévánnya Frikfzusnak fel-áldozását. Nevemnek meg-váltóztatásából-is sokat okoskodtam* És , mivel ezek után fzerencséssebb voltam , minden félelmet el-felejCectem. Ma-