Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

86 - A' SZERECSENEK. matosságnak kedvezéssét láttyiik. El-gondolhatod tehát, mely illetlenök légyenek elobbeni szavaid, melyekkel azt jelentötted: hogy ama'régi Karikléád él-hagyott. El-hihetöd-é azt az éktelenséget felőlem : hogy elődbe ( ki Görög Hercegektől születtél ; kinek Vére a' Kiráji székig szökdecsöl) egy alá-való pogánt tehessek ? szerethessek-is egy haramját, midőn hozzám-való szívességödet mindenkor tapasztaltam. TEÁGENES ; Mit akartál tehát azon szavaiddal mondani : melyeket a' haramjáknak gyüieközetjökben szóllottál ? Mert: hogy engem* test-vérednek vöttél, annak okára reá-mehettem. Azzal szeretetünknek meg-tartássára tárgyaltál. Átal-értöttem azt-is; a'-mit Ióniáról és valami Dtlusi Baj-vívásról mondottál. Mind-ezek az igazi történeteiknek homájos árnyékjai, és csupán azoknak az ostoba Haramjáknak el-hitetésökre ki-gondoltt szó-fi beszédek vóltanak. KARIKLÉA : Igazán ! ! ! TEÁGENES : De oly hamar meg-ígérni néki a* szent Házasságot ! — Annak bizonos üdőjét-is ki-szabni ! — Az öszve-kelésnek hejjét-is megnevezni!— Ezek én-elottem meg-fejthetetlen mesék ! — Nem hihettem vólna ! KARIKLÉA: Ejnye! Ejnye! No! TEÁGENES : Inkább kéváiitam , sőtt óhajtottam vólna : hogy, azoknak a' szerencsétlen kurta szavaknak fülembe-jöttok előtt, a' főidnek