Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

I. KÖNYV. I. SZAKASZ. if hát veszedelmesnek lenni gondolod : ha engemet (pénzen vásárlott Szolgálótokat) veled kapnak az Inasok ? Ha ezt meg-íeddésre méltónak lenni ítéled ; minő büntetésre kárhoztatod aztat : ki (magát tisztességesnek lenni színelvén , és tisztességes Férjnél törvénesen lévén ) másnak oldala mellett gyakran melegszik ; sott (jól tudván : hogy gonosz tötteinek bére a' hóhér' pallossá) az Egek' rovássára paráználkodik. $. II. iff abb fort éj. KNÉMON: Én, Tizbévek elobbeni szavaira, egészszen meg-rázódtam. Gyanakodtam Mostohámnak gonoszsága felől. He magámmal ily patvarságot el-nem-hitethettem. Hallod-é (111011dék)? Te fortéjos leán 1 ki-felol mondottad elobbeni szavadat ? TÍZBE : Mostohádról szóllottam. KNÉMON: Szóllani sokat lehet; de mondani keveset. Meg-bizonyíthatod-é Mostohámnak éktelenségeit ? TÍZBE: Kévánod-é önnod-szemeiddel látni ? ónnöd-kezeiddel tapogatni a' Latrot ? Én ugyan Őtet (mind magamra ; mind fo-képpen hasznodra nézve) ki-jelenteni már régtől-fogva kévánom. Mert íme : minő boszszúsággal illetött Tégedet az el-múltt napokban? Egész Isten-adtta nap kénoz - üldöz engem'-is. Hogy C 5 ve-