Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

100 A' SZERECSENEK. szokott viselet jekből, elég-képpen ki-vévén ), inihejest Őket meg-pillantották, tüstént szerteszéjjel szaladtak. Nyársra vala húzva egy Ürü, melyet-is akkor a' parázs mellett forgattak a' suhancár bujtárok. Ekkor pedig csak felébe vala meg-sulve. Tüstént hozzá láttak emezek; és, valamint az éhes Farkasok, nein annyira ötték, mint habsolták a' vérös faiatokat. Hogy az-után a' horpaszt jól meg-toltötték ; előbb állottak, és útjokat fojtatták. Kntmon pedig amannak el-hagyassáról szűnetlen gondolkodott. §. Hí. Knémonnak töttetése. Hogy az-után a dombra föl-értek ; Terműtis ugyan a' gondolattal vala : hogy amiak ama' másik alján Tiamis lenne meg-fogva ; meg-iskötözve ; avvagy talán föl-is- akasztva. De Knémon ezzel semmit se gondolván ; minek-utánna a' dombnak tetejére föl-értek ; hírtelen hasa' fájásáról panaszolkodott. Ennek okáúl (hogy a' haramját hamarébb cl-hitéthesse) azt a' történetot vetötte : hogy mohon ötte légyen a' sületlen hús - darabokat. Az-után azt-is mondotta : hogy nein bort; hanem tejet ivott légyen reájok. Kérte osztán Termútist : hogy vagy ő maga előre mennyen ; vagy magát hátra maradni bagygya. Szüksége után (ha azt szerencsésen cl-