Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

100 A' SZERECSENEK. Nagy csondösségben léve az-utan; meg­sajdította Kncmonnak, és Teágenesnek beszélge­tésseikct. Föl-forrott benne a' méreg: mivel őket gondolta Tizbe Gyilkolóinak lönni. Sze­retött volna nékik ártani. Az a' kegyetlenség, mely a' Haramjának tulajdona; az a' zabolára-nem-szoktatott dühös­ség, mely mostanában ( Szeretőjének el-enyísz­tte után) sokkal-inkább fol-gyúlasztotta rosz szí­vét; arra ingerlötte haragját : hogy orozva üssön ellenok; és, mind - a' - kettőt, diribról-darabra ízről-ízre vagdallya. De hogy osztán jobban meg-gondolta kör­nyúlménjeit; oldalát fegyvertelennek lenni ta­pasztalván ( mert midőn előbb az úszáshoz fo­gott; hogy terhhére lie légyen, többi öltözeté­vel egygvütt, kardját-is a' tóba vetötte); sok­kal alább-hagyott irgalmatlan hevéből. $. I". Termútis' töttete'se. Az Apród tehát, jobban meg-fontolván mos­tani környulménjeit, ezen tanácsosát jobbnak ál­lította lenni: ha elsőben hozzájok-való társasá­gát tötteti; az-után, kardra kapván, mind-nyáj­ját le-Öli. E' gondolatinak forgatássa után, eleibe vo­nódott Teágenesnek, igen alattomosan. Eleget tudott a' gonoszságokhoz: mivel benne meg­rögzött. Titkolta ugyan mostanában leg-gono­szabb

Next

/
Thumbnails
Contents