Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

^ A' SZERECSENEK. dött tagjait által-ineg-meg-által-ölelgette vóína; úgy teccött: mint-ha a' föl-mészárlottnak sebeibe bele-forrott volna. Észre-vötte Knémon ; hogy Teágenes' szívén erőszakoskodna a' gyötrelem.; 's-nem-is meszsze lenne a' kécségbe eséstől. Tartván attólis : ne-hogy valósággal meg-tébojodgyon, és magában kárt tögyön : észre-vöhetetlenul bal oldala mellé lopódzott, és kardját hüvejjébÓl ki-lopta. Az-után : mint-ha a' nádat újra meg-akarná gyújtani; a' barlangból ki-szokött. Testje dederögvén, és keserveitől szinte el-emísztetvén ; nem tudta jajgasson-é ? avagy apróra vögye jajos keserveit. Végtére így siránkozott : S. m. Tedgenes'' zokogásai. Oh én el-hagyattatott árva Teremtés! —~ Oh melyik lehetött azon telhetetlen Istenség, ki meg-rontásomra így fól-lobbanhatott ? — Elhagyatta velem édes Hazámat ! Kénszerítött a' tengeri veszedelmekbe ! A' Tolvajok', a' Haramják' kezei közé erőltetött — Mind-ezekkel megnem-elégödvén ; mivel észre-vötte : hogy mindezeket , és ezeknél többeket édes Karikléám kipótolhattya; íme ezen vígasztalásomat-is elpusztította. Oda lőtt lelkem' fele ! talán ugyan azért : hogy, valami erőszakoskodó lator ellen, erősen