Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai (Szeged Művelődéstörténetéből 7. Szeged, 1989)

BAROSS GÁBOR GYAKORLÓ GIMNÁZIUM

A „Horthy-Ösztöndíjasok" a következők voltak: Csúri Mihály, Deli András, Dudás László, Gallyas István, Megyesi Imre, Orosz Imre, Papp József, Savanya Imre, Szeri István I.b. osztályos, valamint Csorba Sándor, Erdei (Erdélyi) Lajos, Lengyel József, Szabó Lajos és Török István II.b. osztályos tanulók. Az I.b-ben Orosz Imre, Papp József és Szeri István kitűnő, Deli András, Dudás László, Gallyas István, Megyesi Imre jeles lett. A Il.bben Csorba Sándor volt vastag betűs, Török István dőlt betűs. Gyakorló tanárjelölt és óraadó koromban egy részüket és is tanítottam. A fölszabadulás után a megszüntetett Szent Gellért Konviktus helyett a Püspöki Tanulóotthonban (a Tódban) laktak, s én ott voltam fölügyelő 1946 őszétől 1948 januárjáig. Ott még közelebbről ismertem meg őket. Azután elvesztek a szemem elől, egyedül Orosz Imre — azóta maga is tanár — keresett föl időnként. Az utolsó évkönyv szerint 1949ben a VI.-ban Megyesi Imre és Papp József jeles, Orosz Imre és a háború miatt évet vesztő Török István jórendű lett. A VII.-ben Csorba Sándor jeles, Erdélyi Lajos jó. Az 1945. évi évkönyv szerint Lengyel József Géderlakon 1945. február 16-án elhunyt. Az 1947-i évkönyvben Firbás Oszkár ezt írta: „az iskola egyike a legdemokratikusabb intézményeknek, mert egyforma szeretettel öleli keblére tanítványait, bármilyen életkörülmények közt is él odahaza a tanuló". A Délmagyarország 1947. szeptember 17-i számában ifjonti hévvel tollhegyre tűztem ezt az állítást. Nem az iskola volt demokratikus, írtam, legföljebb némely tanára. „Az iskola — folytattam — nem volt demokratikus, és sajnos még ma sem az: ezt legjobban elárulja akaratlanul is a statisztika, amely ugyanennek az évkönyvnek a hátulján van. 251 tanuló közül — köztük van a 10 falusi ösztöndíjas is — földműves, napszámos fia 1 — írd és mondd: egy —; kisbirtokos napszámos 10 (ennek a java a falusi ösztöndíjasok, akiket az állam taníttat!); kisbirtokos-kisbérlő 12. A pontos társadalmi helyzetet elleplező körülírások nem tüntetik föl pontosan, hány munkásszülő fia tanul ott. Ahogy kivesszük (»egyéb ipari vagy bányászati segédszemélyzete) összesen 7. Ugyanakkor 33 kisiparos, 15 kiskereskedő, 6 nagykereskedő, 37 köztisztviselő, 22 pap, tanár, tanító, 12 más értelmiségi (önálló), tehát ügyvéd, orvos stb., nyugdíjas köztisztviselő 15, sok egyéb apró, de szintén középosztályi-polgári kategória. Mindezek összesen kb. 220-at tesznek ki. A szociológiailag nem pontos kategóriák is csalósak: nem tudni, mennyi birtokkal sorolnak be szülőket kisbirtokosnak, s mit jelent a 6 »egyéb önálló ostermelo«. A pontos arányt nehéz tehát fölállítani, de a legjobb esetben is ez 220:30-hoz. így aránylik a dolgozó nép fiainak részvétele az iskolában a középosztály fiaihoz." A továbbiakban a népi kollégiumok hivatása mellett érveltem. Hangom érdességét az magyarázza, hogy kevéssel előbb vádolta a népi kollégis-