Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai (Szeged Művelődéstörténetéből 7. Szeged, 1989)

BAROSS GÁBOR GYAKORLÓ GIMNÁZIUM

tákat janicsársággal a Szegedi Napló vezércikkében Halasy-Nagy József professzor. Én Bibó Istvánt idéztem a polgárság és a középosztály figyelmébe: „Ne küldje értelmiségi pályákra az arra nem alkalmas vagy csak közepesen alkalmas fiait." Magam ezt így fogalmaztam meg: „Ha tehetségtelen a kölyök, hagyja abba az iskolát, akkor is, ha vaskereskedő' vagy egyetemi tanár az apja ! Ne vegye el a helyet annyi tehetséges paraszt- és munkásgyermek elől!" Firbás Oszkárnak érdeméül tudom, hogy soha nem éreztette velem neheztelését e cikkem miatt, sőt ennek ellenére alkalmazott 1948 őszén óraadóként. Mert bár véleményemet ma sem tagadom meg, el kell ismernem, hogy az iskola nem lehetett független az őt körülvevő társadalomtól. S azt akkor is tudtam, hogy a Baross Gábor gyakorlógimnázium szelleme demokratikus volt: ha a társadalom ellenállását legyőzve valaki bejutott oda, abban az iskolában senki nem éreztette vele, hogy milyen mélyről jött. A fölszabadulás után Az 1944/45. tanévben a három szegedi középiskola Csonka Mihály piarista gimnáziumi igazgató szerkesztésében közös évkönyvet adott ki, mert a tanítás is együtt folyt. Szeged fölszabadulása után a tanítást a rendház négy termében november 6-án kezdték meg, de már 23-án átköltözhettek a Klauzál Gábor Gimnáziumba, s év végéig ott folytathatták a tanítást. Február 6-tól csak három teremben taníthattak, naponként hat osztályt, rövidített órákban. Márciusban többször is volt szénszünet, március 25-től május 11-ig pedig tífuszjárvány miatt szünetelt a tanítás. Jellemző mondat a beszámolóból: „Jún. 25-én az ifjúság sztrájkmozgalma miatt szünetelt a tanítás." Ilyen még nem volt leírva magyar nyelven iskolai értesítőben. Az utolsó tanítási nap július 7-én volt. Az 1945/46. évi évkönyv — már ismét Firbás Oszkár szerkesztésében — csak gépiratban, egyetlen példányban található a Somogyikönyvtárban. Ebből idézem: „A háborús események folytán 1944. október 10-én leégett intézeti épület II. emelete az egész tanév folyamán használaton kívül állott, mert pénzügyi okok miatt a tetőzet helyreállítása végleges befejezést nem nyerhetett, a II. emeleti termek tatarozására nem nyílott lehetőség. így a tanítás csak a földszinti és az I. emeleti termekben folyhatott. Minthogy a tornacsarnok aknatalálatok következtében teljesen tönkrement és kiégett, a testnevelés tanítása csak a szabadban folyhatott. A nagy mértékben megfogyatkozott szertári állomány, továbbá a megrongálódott szemléltető eszközök pótlása és megjavítása az egész tanévben folyt, s e tekintetben a szertárőrök sikeres munkája dicséretes eredményt ért el. A tanulók közül egyesek