Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai (Szeged Művelődéstörténetéből 7. Szeged, 1989)

ÁLLAMI FŐREÁLTANODA

rológjukat az 1941 -i évkönyvben. Valóban csodálatos volt párhuzamos pályájuk: „Együtt jártak •— írta Firbás Oszkár — iskolánkba mint diákok, együtt végezték Budapesten egyetemi tanulmányaikat, csaknem egyidó'ben kerültek iskolánkhoz mint fiatal tanárok, együtt tanárkodtak mindvégig iskolánkban, szolgálati idejük első percétől az utolsóig. Együtt hirdették iskolánkban a természettudományok igazságait, együtt nevelték a gondjaikra bízott szegedi és délvidéki magyar, német, szerb és román ajkú ifjúságot, együtt öregedtek meg a nehéz munkában, nyu­galomba vonulásuk után együtt festette fejüket hófehérre az idők múlása, s most, ebben a tanévben, november 16-án először a négy hónappal idősebb Csonka Ferenc, majd április 5-én a fiatalabb Vánky József aludt el csendesen örökre." 1875-ben került a szabadkai gimnáziumból a főreáliskolába a magyar­latin-görög szakos Farkas Antal (1838—1895), és haláláig itt tanított. Ő szerkesztette a Dugonics album-ot (1876) és az 1880. meg 1883. évi Szegedi kalauz-t, e fontos helytörténeti forrásmunkákat. Mészáros Nándor igazgatása 1874—1876 Vész Albert után megint alig másfél évig működött az új igazgató, Mészáros Nándor (1837—1889), újvidéki főgimnáziumi igazgató, egy­szersmind határőrvidéki tankerületi főigazgató. A főreáliskola vezetése alól ő maga kérte fölmentését 1876-ban, de főigazgató maradt a 1879-től már szegedinek nevezett tankerület élén. 1882-ben e tisztségéről is le­köszönt, mert megválasztották Szeged első kerületének országgyűlési képviselőjévé. Mandátumának lejárta után, 1884-ben az újonnan ala­kított pécsi tankerület főigazgatójává nevezték ki. Székhelyét 1889-ben Székesfehérvárra helyezték, de mielőtt ottani működését megkezdte volna, elhunyt. Bauer Simon (1851—1897) Tanév közben, 1875 februárjában nevezték ki a főreáliskola német tanszékére Bauer Simont, Balázs Béla apját. A Bécsben, Berlinben, Strassburgban, Párizsban tanuló tudós tanárt — fia szerint — a főigaz­gatóval, Fehér Ipollyal támadt vitája miatt helyezték át 1890-ben a lőcsei főreáliskolához. Ott halt meg, s onnan tért vissza családja Szegedre. A másik tudós tanár, Czógler Alajos (1853—1893) itt kezdte tanári pá­lyáját 1874 őszén. Itt írta meg A fizika története életrajzokban (1882) című könyvét és a Pallas Lexikon fizikai címszavait. 1891-ben föl­helyezték a budapesti főreáliskolához, de hamarosan elhunyt.

Next

/
Thumbnails
Contents