Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai (Szeged Művelődéstörténetéből 7. Szeged, 1989)

M. KIR. ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA

M. kir. állami főreáliskola 1875—1924 1875. május 24-én miniszteri rendelet intézkedett a reáliskolák új szervezeti rendjéről. A főreáliskola a következő évben már hét-, utána nyolcosztályúra bővülhetett. így került sor 1876. június 25-én az első érettségi vizsgákra a szegedi születésű Vész János Ármin (1826—1882) műegyetemi tanárnak, akadémikusnak, az előző igazgató bátyjának elnökletével, Mészáros Nándor főigazgató jelenlétében. Ezek még hét osztályt végeztek. A húsz első érettségiző közt volt Kalló Gyula (1860— 1942), később ármentesítő társulati főmérnök, Juhász Gyula anyai nagybátyja; az 1877-ben érettségizett nyolcadikosok között pedig Szmollény Nándor (1860—-1915), később felső kereskedelmi iskolai tanár, érdemes várostörténész. A nyolcosztályossá bővülés tette időszerűvé a főreál iskolai végzettséggel kapcsolatos gondokat is. Noha, mint írtam, a főreáliskola tandíja magasabb volt a gimnáziuménál, az itt szerzett érettségi mégis csupán a műszaki egyetemre való fölvételre jogosított, a tudományegyetemre nem. Aki orvosi, jogi, tanári vagy hasonló pályára készült, latinból kiegészítő érettségit kellett tennie. Ez a hátrány éreztette hatását az iskolai létszám csökkenésében. A csúcsot a főreáliskola 1874/75-ben 614 tanulóval érte el. A következő években hirtelen csökkent a létszám: 511, 420, 405; 1878/79-ben, a Víz előtt is már csak 316 diákja volt az iskolának. Míg hatosztályú volt, I. osztályába átlag 190 növendék iratkozott be; amikor hétosztályú lett, már csak 109; s amikor a nyolcadik is megnyílt, mindössze 59. Nyilván úgy ítélték a szülők, ha a fiuknak a főreáliskolában is nyolc évig — ráadásul drágábban — kell tanulnia, inkább gimnáziumba adják, hiszen onnan több pályára nyílik út. Ezt a hátrányt kívánta a tanári kar orvosolni, amikor 1881. október 13-án részletes tantervvázlattal kiegészített memorandumot terjesztett a kultuszminiszter elé, részint bizonyítva, hogy a reáliskola modern nyelvoktatással általános műveltséget is ad, és készséget fejleszt az elvontabb gondolkodáshoz, másrészt kérve, hogy térjenek vissza a hétéves reáliskolai oktatáshoz, mert az iskolatípus csak így versenyezhet a gimnáziummal. Ha pedig a miniszter ehhez nem járul hozzá, folytatták a főreáliskola tanárai, akkor engedélyezze a latin tanítását, és tegye lehetővé a tudományegyetemre való bejutást. A minisztérium egyik változatot sem fogadta el. Hoff er Endre igazgatása 1876—1897 Mészáros Nándor lemondása után, 1876. február 8-án a minisztérium Hoffer Endre (1836—1915) gimnáziumi tanárt nevezte ki igazgatóvá.