Marjanucz László: A szegedi zsidó családok a 19. században (Szeged Művelődéstörténetéből 6. Szeged, 1988)

született. A zsidó lexikon a világ legkiválóbb zsidó tudósai egyikének tartja.

42 Lipót „elsőül vitte a zsinagóga szószékére a magyar szót". Immánuel pedig a magyar nyelvű zsinagógiai szónoklat művésze lett. A Löwök tevékenysége új korszakot jelentett a szegedi zsidóság történetében. Hitközségük 1859-ben csatlakozott a kongresszusi zsidósághoz (neológok), de erősen ápolták az egység tudatát is. A zsidóknak haladókra és ortodoxokra bomlását Szegeden sem lehetett megakadályozni, de ez nem igen csorbította a hitközség tekintélyét. Voltak bizonyos, a hagyományokhoz erősebben ragaszkodó csoportok is, de Löw Immánuel elhatárolta magát tőlük. Polgárosodás, vagyon, tekintély A reformkori zsidó családok vagyoni helyzetére elsősorban az általuk fizetett adó nagyságából vonhatunk le következtetéseket. Az egyik korai összeírás (1798) táblázataiból kitűnt a három legtöbb adót fizető neve; Wodiáner Fülöp. Politzer Lébel, és Spitzer Izrael. Wodiáner 24 Ft 11 krajcáros contributiojával, illetve 14 Ft 1 krajcáros domesztikális adójával az abszolút első. A Politzer Lébel és Spitzer Izrael által fizetett kétfajta adó összege 20 Ft. Mindhárman kereskedők, akik az 1813-as subsidium kivetésekor mint önálló házbirtokosok szerepeltek. A lajstromba vett 56 családtól beszedett évi adó átlagos nagysága 6 Ft körül mozgott. Ez nem mondható túlságosnak magasnak talán rávilágít reális értékére az, hogy akkoriban 2—3 Ft-ért egy juhot lehetett venni. Egy városi feljegyzés „a helybéli adózó zsidó lakosokat" vette számba, „amint az adókivetési könyvekben 1843. évre adó alá felírva találtattak". A háztulajdonnal bíró Kohen Ábrahám „kereskedésének értéke, melynél fogva az adó reá kivettetett", 25 000 Ft volt, s ez 124 Ft 6 krajcár adófizetési kötelezettséget jelentett. Deutsch Salamon és Pollák Simon 15 000 Ft értékű üzlet után 110 Ft-tal adózott. A „házzal nem bíró zsellér zsidók" között szintén volt egy 25 000 Ft értékű tevékenységet kifejtő, Schwarzenfeld Sámuel évi 118 Ft adóval. Őt követte Prosznitz Mihály és Deutsch Adolf 10 000 Ft után fizetett 47, illetve 49 Ft-os adóval. Négyen fizettek 8000 Ft és hatan 5000 Ft éves üzlet után adót. Ekkor még Holczer Salamon, a későbbi híres fehérnemű-üzlet alapítója évi 100 Ft-os jövedelem után csak 2 Ft adót fizetett. Az összeírt 196 háztartás együttesen 2055 Ft 37 krajcárral adózott, ami 10 Ft 4 krajcáros fejenkénti állagot jelentett. Ezért a pénzért még egy tehenet sem lehetett venni, mert az 29 Ft-ba került. Valamivel kiegyenlítettebb vagyoni helyzetet tükröz az 1845. évi városi felvétel. Kohen Ábrahám 25 000 Ft-os és HoJczer Salamon 100 Ft-os üzletértéke között 1843-ban még pont 25-