Marjanucz László: A szegedi zsidó családok a 19. században (Szeged Művelődéstörténetéből 6. Szeged, 1988)

alátámasztani a gyermektelen háztartások foglalkozási összrétele; 218 közülük a nőtlen, egyedülálló férfi, részben értelmiségi foglalkozásúak, könyvvezetők, kereskedelmi biztosok, tanítók. Elég sok a gyermektelen özvegy, koldus, és a fiatal kereskedő házaspár. Egyébként nehezen lehetne ebben a korban még szocilógiai törvényszerűséget megállapítani a családnagyság és a foglalkozási tagozódás között. A különböző iparos foglalkozások képviselői általában a 3—4 gyermekes családok körében találhatók. De a házalók, hajhászok, kereskedők, napszámosok között éppúgy találunk gyermekteleneket, mint 2—3, és 7—8 családosokat is. Komoly értelmiségi rétegről ekkor még nem beszéltünk. Tíz, a listára felvett tanító közül öt gyermektelen, 1 egy gyermekes, 1 kettő s kettő háromgyermekes volt, egy tanítót pedig az ötgyermekes családok közé sorolhatunk. Fordított a helyzet az orvosoknál, bár mindössze háromról van tudomásunk, közülük gyermektelen 1, másiknak 6, és a harmadiknak 11 gyermeke volt. Ezt a családnagyságot csak egy esetben szárnyalták túl; Back József rabbi házasságát 14 gyermekkel áldotta meg a természet. Ugyanakkor Klein József rabbi csak kettővel dicsekedhetett, de a községi jegyzőnek 10 szájról kellett gondoskodnia. Ezekből az adatokból annyi megállapítható, hogy a szabadfoglalkozású értelmiség számszámarányához mért — házastermékenysége nagyobb volt a zsidó lakosok többségét adó kereskedőknél. A 19. század utolsó harmadában az átlagos családnagyság 5—6 főre emelkedett. Ha az 1897-ben született gyermekek számát összevetjük a a lakosság vallási megoszlásával, a zsidók számarányukhoz viszonyított szaporodása a legjelentősebb: 67 978 katolikusra 3414 élve születés esett ez évben (50,2%), addig ugyanez az arány a zsidóknál; 3618 fő és 188 születés (55,1 %).

50 Ez egybevágott az országos adatokkal, ahol az egy házasságra jutó gyermekszületés hitfelekezetenkénti megoszlása az alábbiak szerint alakult. róm. kat. : 4,25 ref. 3,79 gör. kat.: 4,25 izr. 4,58 Az anyakönyvek eddig átvizsgált adatai (1844—1877) is azt látszanak megerősíteni, hogy a század második felében is igen magas szinten maradt a zsidó családok gyermekvállalási hajlandósága. Meglepő a gazdag zsidó polgároknál tapasztalható magas gyermekszám. Lengyel Lőrinc bútorgyáros hagyatéki tárgyalására 7 gyermekét kellett értesíteni, akik közül a legidősebb, Győző vitte tovább apja üzletét, anyjával Silberstern Annával közösen. Ugyancsak 7 gyermek örökölt Patzauer Miksa szeszgyárostól. Ez a szám azonban sokszor kevesebb a születések számánál, hisz sokan meghaltak 1-2 éves korukban a különböző gyermekbetegségek következtében. A gazdag gyermekáldás egyik magyarázata éppen az lehet, hogy a be-