Marjanucz László: A szegedi zsidó családok a 19. században (Szeged Művelődéstörténetéből 6. Szeged, 1988)

(Ernst írén) és négy gyermeke osztozott. Szegeden nem volt semmiféle ingósága, Bécsben viszont leltárba vettek egy csekkontó könyvet, 1 láncos aranyórát, és irodájának berendezéseit kb. 10 000 K értékben. Ingatlanul csak a 35 000 K. értékű szegedi házát hagyta utódainak, csakhogy ezt a hagyatéki leltár szenvedő rovatában felvett 33 119 K követelés terhelte. így az ingatlanból maradt tiszta hagyaték összege; 1880 K volt. Sikeresebbnek mondhatták magukat Patzauer Miksa szeszgyáros örökösei. A családfő halála után felvett hagyatéki leltár ingókban és ingatlanban 164 825 K értéket állapított meg, s ezt csak 56 754 K tartozás terhelte. Általában azt tapasztaljuk, hogy a készpénzben őrzött vagyon csekély, inkább értékpapírokba, ékszerekbe, ingatlanba fektették a család közösen felhalmozott vagyonát. Patzauer Miksa pl. a vállalkozás szempontjából nélkülözhtető tőkék egy részét (17 200 K) részvénypapírokba fektette: Szeged — Csongrádi Takarékpénztár (3 db), Szegedi Kereskedelmi és Iparbank (7 db), Szegedi Keramit és Műtéglagyár (20), Törökkanizsai Központi Takarékpénztár (10), Szegedi Casinó (l).

57 Guttman Áron norinbergi kereskedő a zsidó pénzbefektetők egy Szegeden alig ismert polgári típusát képviselte — földbirtokot vásárolt. A Kiskunhalas mellett elterülő ún. köténypusztai birtoka 934 holdra rúgott, ami de facto nagybirtokossá és a társadalmi presztizs tulajdonosává tette. Volt ezen kívül Aradon egy háza, s értékpapírokban, készpénzben 250 000 K értékű ingósága.

58 Hasonló üzemgazdasági mutatókkal rendelkező keresztény vállalkozók lényegesen kisebb anyagi erővel rendelkeztek. Haris János görögkeleti szalámigyáros ingó és ingatlan vagyona 13 828 K-ra rúgott 2209 K szenvedő állománnyal. A híres Mayer Ferdinánd-féle vaskereskedés társtulajdonosának, id. Krebsz Mihálynak palánki és rókusi házából és kertjéből, a Krebsz és Mayer vasvállalkozási cég társtulajdonosi jogcíméből, valamint „házbeli ingóságokból álló" vagyona 17 000 K-t ért. Ugyanakkor a nagymultú felsővárosi hajósgazda-család 1882-ben meghalt tagja, Tombácz Mihály „szénégetési és hajózási üzlet tulajdonos" hagyatékát összesen 191 810 K-ra becsülték, csakhogy ezt is 189 536 K adósság terhelte.

59 Háztartás, kapcsolatháló, családi élet Eddig azt vizsgáltuk, hogy a család társadalmi helyét leginkább meghatározó vagyoni viszonyok alakulásában milyen szerepe volt a családnak, illetve a sokszor belőle kinövő, de attól piacgazdasági értelemben teljesen elvált ipari-kereskedelmi vállalkozásnak. Ezek után szükséges, hogy a piac világával az érzelmek nagyfokú jelenléte, s a másra nem tar-