Lengyel András: Szerb Antal magántanári habilitációja (1934—1937) (Szeged Művelődéstörténetéből 5. Szeged, 1988)

„magyar nyelvre és irodalomra Sík Sándor" oktatta, az egyetemen pedig Zolnai Béla előadsait is hallgatta. Megfelelő hangsúlyt adott az erdélyi irodalmi élettel fönntartott kapcsolatának is — ez ugyanis joggal vélhette, a Kolozsvárról Szegedre települt egyetem professzorai előtt különösen jó pontnak számított. Irodalmi munkásságának jegyzéke is, minden hevenyészettsége, elnagyolt címleírásai ellenére föltétlenül mellette szóló, imponáló dokumentáció volt. Hatvanhat tételt tartalmazott, s a nyolc önálló mű (könyv) mellett hét nagyobb lélegzetű tanulmányt is regisztrált (Kölcsey [1926], Stefan George [1926], Az: intellektuális költő [1927], Ibsen [1928], Az újabb magyar irodalom [1929], Arany János és Európa [1932], Az új angol regény [1933]). Igaz, a hatvanhat tételben van egynéhány szépirodalmi igényű és jellegű munka is; az esszétermés azonban így is gazdag és sokrétű. Meggyőző érv a habilitálás mellett. Sokat ígérhetett az előadástervezet is.

26 Szerb ugyan ezt nyilvánvalóan egy ülésben, gyorsan vetette papírra; a nagy koncepciók iránti érzéke azonban így is kiviláglik belőle. Már az a tény, hogy az európai irodalom mily nagy területe, s mily sokféle jelensége került benne együttes földolgozásra, nagy jelentőségű volt. Koncepciója egy nagy ívű, átfogó irodalmi fejlődésfelfogás kifejtését ígérte. Természetesen azt, amit a tervezet ígért, mindennek lehetett tekinteni, csak pozitivista-fakticista filológiának nem. Koncepciója egyértelműen a szellemtörténész koncepciója. A kar tehát ha új típusú, friss szemléletű fiatal magántanárt kívánt habilitálni, Szerb Antalban kétségkívül megtalálhatta emberét. A kép ugyanis, ami önéletrajzából, életműbibliográfiájából s előadástervezetéből összeállhatott róla, indokolta képesítését. Más kérdés, hogy az adott művelődéstörténeti szituációban Szerb nem számított kimondottan „egyetemi embernek"; alkata is, esszéírása is megkülönböztette őt a szokványos egyetemi magántanároktól. 7. (A habilitáció egyetemi menete.) Folyamodványát mellékleteivel együtt 1934. október 18-án iktatta a szegedi egyetem bölcsészkarának dékáni hivatala.

27 Utólag sajnos nem lehet eldönteni, a szeptember 14-i keltű kérvény miért csak több mint egy hónapos késéssel érkezett meg rendeltetési helyére. Valószínűnek látszik azonban, hogy a habilitációt lehetővé tevő Junktim éppen ez idő alatt jött létre; Zolnai ekkor egyezett meg Horgerékkel. Az egyetemi ügyintézés ugyanis az iktatás után azonnal mozgásba jött. Még október 18-án, tehát a kérelem iktatásának napján Fógel József dékán levélben kérte föl Sík Sándort a kérelem formai elbírálására, azaz a habilitáció elindítására: Méltóságos Professzor Úr! Dr. Szerb Antal székesfővárosi tanárnak magántanári képesítése ügyében