Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)

nád vármegye közigaztási bizottságában Purgly Emil főispán és Tarnay Ivor alispán egyaránt élesen tiltakozott, mert az érintett torontáli községekre (Szőregre és Deszkre) nyugtalanítónak tartotta.

136 Városrendezési terv—Nagy-Szeged jegyében (1933-1943) 36. Noha a „200 000 lakosú Szeged" álma a következő évben sem került le a napirendről

137

, közigazgatási megvalósítása egy lépéssel sem haladt előre. Az ügy a városrendezés irányába tolódott el.

138 A London és Párizs által kialakított s Budapest által is követendőnek vélt gyakorlat mintájára fölmerült, hogy álljanak el a Szegeddel szomszédos községek beolvasztásáról; ehelyett alakítsanak ki velük jó együttműködést. „Az arányok különbözősége — írta a Délmagyarország — netévesszen meg senkit. Az alapgondolat maradhat változatlan Szeged eseben is. Egyáltalán nem látjuk elképzelhetetlennek azt a tervet, hogy időről időre a szegedi polgármester szobájában vagy a tanácsteremben öszszejöjjenek a szomszédos községek vezetői, a főszolgabírók, a jegyzők, és megbeszéljék, hogy mit lehetne, mit kellene cselekedni közösen, a közös érdekek szolgálatában. Szervezet sem kell hozzá, csak munkaképesség és jóakarat [...] .Van ebben az elgondolásban érték, és van benne [...] programszerűség. A program pedig az, hogy a hivatalos város szabályozza a medret, amelyet az élet amúgy is kivájt magának. Az egész csak egy elgondolás. De ezen az elgondoláson keresztül valósíthatja meg a város azt, ami a Nagy-Szeged álmából megvalósítható."

139 E helyes elképzelés persze lépten-nyomon beleütközött volna a rugalmatlan hazai helyhatósági szabályozásba, különösképpen a vármegyei alárendeltségű községek és a városi törvényhatóság eltérő igazgatásába. Ezért Szegeden meg sem kísérelték megvalósítását. Arra viszont a városrendezési törvény (1937:6. tc.) lehetőséget adott, hogy a városéval együtt, rá figyelemmel a szomszédos községek rendezési terve is elkészüljön. 1938-ban, amikor Majorossy Gyula vezetésével iparügyi miniszteri bizottság tanulmányozta a Város fejlesztési lehetőségeit, Szeged kérte, hogy fejlesztés tervével egyidejűleg Kiskundorozsma, Tápé és Szőreg is készítse el a magáét.

140 Szeged városrendezési tervét Pálfy-Budinszky Endre főmérnök, a városi mérnöki hivatal városrendezési osztályának vezetője készítette elő.

141 E munkálat azonban a világháborúba torkollott bele, ez pedig nem kedvezett jogerőre emelésének. Szőregen, Tápén és Kiskundorozsmán az 1941. évi népszámlálás körzetbeosztása már úgy történt, hogy „Nagyszeged városrendezésénél is használható adatokat eredményezzenek".

142 E kérdés megoldatlan maradt. Amikor 1943-ban a főmérnök cikket írt