Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)
Zsilinszky Mihály főispán sem ellenezte a székhelyáttételt, sőt történetiségében szemlélve az ügyet, inkább Szeged felé hajlott. 79 A Város viszont nem mozdult, hiába is noszogatta a helyi kormánypárti lap, igényelvén, hogy maga is karolja föl a Tápéról kiindult mozgalmat, különösen pedig ajánljon fel ingyen telket a megyei székháznak, s vegyen részt az építkezés terheinek viselésében. 80 Két évvel később a Szegedi Híradó barátságos hangot ütött meg Csanáddal szemben, kijelentvén, hogy a közigazgatás tervezett államosítása ugyan valószínűleg napirendre fogja tűzni Szeged vármegye megvalósítását, ám ,,nem olyan formában, amely az ősi Csanád megyének szétdarabolását involválná"'; e megye „területének keretébe a Felső-Toronlált és Alsó-Pest megyét kívánjuk bevonni, annál is inkább, mert ezek a területek különben is hozzánk vágynak". 81 A Magyar Hírlapra hivatkozva írta a Szegedi Napló 1893. február 21-én, hogy küszöbön áll Szeged megye létrehozatala, lényegében a Tisza Lajos tervezte alakban. Április 25-én hasonló címmel arról adott hírt, hogy a megyében mozgalom támadt Szeged megye mellett. Egyik „szellemi vezetője" Zsilinszky Mihály volt csongrádi főispán; az ügyben a dorozsmai plébános vezetésével küldöttség járt Tisza Lajos képviselőnél és Szapáry Gyula miniszterelnöknél. 1894 februárjában, amikor egy belső megyei területrendezés fölvetette a dorozsmai járás székhelyének Szegedre való helyezését, Szentesen már azt is a megyeszékhely áthelyezésének előzményeként fogták föl. Nem is lett belőle semmi. 82 1896-ban a vármegye államépítészeti hivatalának Szegedről Szentesre való áttelepítését célzó közigazgatási bizottsági felterjesztésre adott miniszterelnöki válasz ébresztett újabb reményeket Szegeden. Ebben ugyanis az állt, hogy a hivatal eredeti helyén marad, ,,mivel a megye székhelye a jövőben Szeged lesz, s erre nézve az előmunkálatok befejezésére van csak szükség". 83 1897 márciusában a belügyminiszter fölszólította Csongrád vármegye közigazgalási bizottságát: nyilatkozzék a megyeszékhelynek Szegedre való áthelyezéséről. A válasz természetesen elutasító volt. 84 1900 februárjában egy „példa nélküli" szentesi országgyűlési választás szolgált ürügyül a kormánypárt szegedi lapjának, hogy megpendítse: „ki kell szabadítani a megyei központot a szentesi elvadult hangulatnak pressziója alól". 85 1902-ben a bel- és a pénzügyminiszter együttes rendeletet adott ki, melynek nyomán a megyei házi és gyámpénztárak és a megyei számvevőségek 1903. január l-jétől a pénzügy-igazgatóságok kezelésébe mentek át. Mivel a Csongrád vármegyére illetékes pénzügy-igazgatóság Szegeden működött, ez újabb nehézségeket jelentve megint csak érvül szolgált a székhelyáttétel követeléséhez. 86
