Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)

Kelemen Béla akciói (1904—1918) 25. Kelemen Béla, a tápai választókerület országgyűlési képviselője a belügyi tárca költségvetésének 1904. július 29-i vitájában bírálta a megyebeli uradalmi községek állapotát, majd fölvázolta a Szeged székhelyű Csongrád-Kiskun-Szeged vármegye elképzelését, mely a törvényhatósági jogú várossá szervezendő Szentesen kívül Csongrád vármegyét, a Kiskunság egy részét, Torontál fölső' harmadát — a törökkanizsai, a nagyszentmiklósi és a perjámosi járást, valamint a nagykikindai, a zsombolyai és a csenei járás északi szegélyét — ölelné magába. Szeged mellett elsősorban immár 109 000 színtiszta magyar lakosa szólt, melynek a „békés magyarosításban" nagy szerepet szánt. „Szegednek [...] vármegyei székhellyé tételét a helyes nemzeti politikai elemi követelményének" tekintette. A szélbal helyeselt. A kormány hallgatott.

87 1904. augusztus 20-án Kelemennek Dorozsmán tartott beszámolójában tett indítványára a népgyűlés ki is mondta : „Torontál megye északi részének és a Kiskunság egy részének bevonásával Szeged székhellyel új törvényhatóság alakíttassék, és Csongrád megye Tiszán inneni járása ezen új vármegye kebelébe vétessék föl." A népgyűlés fölkérte képviselőjét, hogy ezt az indítványt a képviselőházban nyújtsa be.

88 E határozatot Tápén is, AlgyŐn is népgyűlések erősítették meg. Az akciót több fővárosi lap (Budapesti Napló, Pesti Napló, Magyar Estilap, Magyarország) is támogatta.

89 26. A Belügyminisztérium közigazgatási reformelőkészítései alapján a Budapesti Hírlap 1907 januárjában tanulmányt tett közzé, amely nem számolt az előbb vázolt Szeged vármegyével, noha érdekes módon magából Szegedből és Csongrád vármegye Tiszán inneni járásából kívánt külön vármegyét alakítani. Ebben az a különös, hogy addig föl sem merült magának a Városnak a bevonása. A kritikus felsőtorontáli járások, a nagyszentmiklósi és a perjámosi, a battonyai és a mezőkovácsházi járását elvesztő Csanád vármegyéhez kerültek volna. A Szeged és Vidéke 1907. január 6-án Az elkallódott Szeged megye című vezércikkben vonta kétségbe a beosztási terv jogosultságát, különösen a magyarosítás szempontjából kifogásolva.

90 Árpád vezér halálának ezredik évfordulóján Kelemen Béla, immár Szeged és Csongrád vármegye főispánja, előterjesztést tett a belügyminiszternek, hogy Árpád megye vagy Pusztaszer megye néven Szeged székhellyel alakítson új törvényhatóságot. Az 1904. évi elképzeléséhez képest csak a név változott, a tervezett terület alig, bár a Kiskunság egy részének idecsatolása — legalább is az ismertető újságcikkben — nem merült föl. Az érvek a szokásosak: magyarosítás Torontálban, könnyebb megközelíthetőség, Szentes kisszerűsége Szegeddel szemben. „Csongrád megye mostani székhelye — írta — nem veszítene annyit, mint amennyit