Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)

gyének a „délvidék egy részének hozzácsatolásával" való kikerekítését is, anélkül azonban, hogy az 1874-ben megfogalmazott területi igényeket újólag fölsorolta volna,

34 A Pálfy Ferenc polgármester vezette küldöttség, melynek tagjai: Reizner János főjegyző, Dobó Miklós és Nagy Sándor thb. tagok, valamint Szluha Ágoston országgyűlési képviselő voltak, nem sok biztatást kapott Tisza Kálmántól, amikor 1876. december 22-én az országházban fogadta őket. Azt ugyan megígérte nekik, hogy az Újszeged bekebelezésére vonatkozó szegedi igényt az 1876:5. tc. alapján az érintett Torontál vármegyével közli, a megyeszékhely kérdését azonban részint Csongrád vármegye további fönnmaradásától tette függővé, ami egy akkor beterjesztett megyei háziadó-javaslat sorsán állt vagy bukott, részint maga is erősíteni látszott azokat, akik idegenkedtek attól, hogy megyeszékhelyüket egy „idegen" városi törvényhatóságba helyezzék át.

35 13. A szegedi törvényhatósági bizottság föliratát Tisza Kálmán belügyminiszter 1877. február 4-én azzal küldte meg Szegvárra, hogy a megyei közgyűlés „jó közigazgatás követelményeinek tekintetbe vételével" fontolja meg addigi álláspontját. Finoman jelezte, hogy „nem csak Szegvár, de még Szentes sem állhatja ki a versenyt Szegeddel". Halogató álláspontjának e hirtelen megváltozását azzal igyekezett magyarázni, hogy „egy megyei székházi épület létesítéséhez Szeged városa bizonyára kész leend tetemes anyagi áldozatot tenni", viszont „a Szetesen építeni tervezett székház [...] a megyei lakosságra igen nagy költséget" hárítana.

36 A megyei törvényhatósági bizottság állandó választmányának közigazgatási szakosztálya 1877. március 5-én — mint várható volt — elutasító véleményt fogadott el; hasonló határozati javaslatot szövegezett 9-én Kristó Nagy István szentesi polgármester is, melyet kívüle még 32-en, föltehetően mindnyájan szentesiek, írtak elá. A törvényhatósági bizottság március 17-én 1877:5. sz. határozata alapján a belügyminiszterhez föliratot tervezett. A föltehetően Fekete Márton főjegyző által megfogalmazott 33 lapnyi fölirat a megye álláspontjának eddigi legteljesebb és leghatározottabb kinyilvánítása volt Szeged ellen, Szentes mellett, önmaga védelmében. ,,l

ör Szeged képezi Csongrád megye anyagi, szellemi és közigazgatási életének olyan gócpontját, amilyent az új közigazgatási területi rendezés alkalmával a törvényhozás a legtöbb megyének megadni célba vett." A megye mindig örömmel figyelte hazai nagyvárosainkkal versenyre kelő Szeged fejlődését, elismeri, hogy „úgy saját buzgalma, mint a magas kormány kiváló figyelme és támogatása következtében állami közigazgatási, társadalmi, közművelődési, forgalmi stb. intézményekben