Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)

Csongrád megye bármely községét túlszárnyalandja". Mivel viszont évszázadok óta önálló, hatósági és társadalmi élete akkor is elkülönülne a megyéétó'l, ha a székhely oda kerülne. Ez nem csak az utazgatásra kényszerülő törvényhatósági bizottsági tagokra lenne hátrányos, de a tisztviselői kart, az értelmiség e tekintélyes részét is kivonná a megye területéről. E „mindent mohón elnyelni vágyó város" elképzeléseivel ellentétben a fölirat a kormány által szorgalmazott erős vidéki gócpontokat úgy kívánta megvalósítani, hogy ne szakadjanak el közvetlen, megyei környezetüktől, hanem „emelő és a vidékben szunnyadó életképességet fokozó hatást gyakoroljanak rá". Szeged „képzelt szellemi és anyagi nagyságának bűvös sugarait" eddig nemhogy a megyére, de még a szomszédos községekre sem terjesztette ki. ,,2

or Szeged Csongrád megyének legelső városa." Szeged régóta külön törvényhatóság, saját hatósági és társadalmi élettel, csekély megyebeli birtokai nyilvánvalóan nem azonosíthatók a várossal. ,,3

or Szeged mint a magyar hazafiságnak déli védbástyája és a délvidék magyarosodásának kulcsa, nemzetiségi magas hivatását csak úgy töltheti be teljesen, ha Csongrád megye székhelye Szegedre tétetik, Torontál megye északi része pedig Csongrád megyéhez csatoltatik." A fölirat ebben „a szegedi társaskörökben és a város egyik lapjában [Szegedi Híradó] oly gyakran emlegetett Szeged megye körvonalait" nem alaptalanul gyanította. Mivel Szeged csupán Csongrád megye déli részével határos, tudja, hogy csak úgy igényelheti a székhelyet, ha a megye torontáli területekkel is kiegészül. „Szeged megyét" csakis ezek az aspirációk indokolhatják. Ha viszont Szeged mint szabad királyi város továbbra is a megyén kívül maradna, akkor e „nemzeti küldetést" áthárítaná a korábbi megye lakosságára. Kényelmesen élvezné „a megyei székhellyel egybekötött anyagi, szellemi és társadalmi előnyöket, anélkül, hogy fennen hangoztatott nemzetiségi hivatását a megyével karöltve teljesítené." A következtetés: „ha jelenleg nem képes Szeged városa önmaga által kitűzött nemzetiségi hivatását betölteni, nem sokat, mondhatni semmit sem lendítene — különben is elszigetelt működésén — csupán azon tény, hogy Csongrád megyének központi hivatalait oda helyeztetnének át." ,,4

er Csongrád megye közigazgatási viszonyai annyira silányak, hogy magasabb állami érdekek sürgősen követelik, miszerint ezen állapot a magas kormány által haladéktalanul megszűntessék — éspedig Szeged palládiumának igénybevételével. A megye e belügyeibe való illetéktelen beavatkozást visszautasítva hangoztatta, hogy „a hatáskörébe utalt közigazgatási teendőket eddigelé pontosan és kifogástalanul teljesítette, s hivatását, mint az állami gépezet