Lengyel András: A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása (Szeged Művelődéstörténetéből 2. Szeged, 1985)

parasztságot, a parasztélet változástendenciáit, jellegzetes, számos Összefüggést még (s már) tükröző falu volt. Olyan, amelyben a magyar parasztság egy archaikusabb állapotát is tanulmányozni lehetett, de már a változás is észlelhető, kielemezhető volt. 8. A falutanulmányozás tíz napja Az angol és német kutatók dudari terepmunkájának adatfelvételeit, vagy egyéb, írásban is rögzített eredményeit nem ismerjük; a falutanulmányozásról szakszerű szociológiai beszámoló is legföljebb csak egy, a Tomori Violáé jelent meg

78 — Reitzer Béla inkább Dudart, mint a dudari kutatást mutatta be. A kutatómunka menetét s konkrét tudományos eredményeit így jórészt csak néhány hírlapi s folyóiratbeli beszámolóból, hozzávetőlegesen mérhetjük föl.

79 A kutatók dudari „helyfoglalása", elszállásolása a tervek szerint alakult. „Minden vendég más parasztcsalád tiszta szobájában kapott szállást. Döngölt padlójú szobákban, ruganyos szalmazsákos, dunnás, sokpárnás ágyban aludtak. A gazda nyitott tűzhelyes konyhájában reggeliztek, de alig tudták negyedét megenni annak a sok tejnek, vajnak, gyümölcsnek, méznek, friss kukoricának, amit eléjük tálalt a gazdaaszsony." Thurnwald is, Farquharson is így élt; sem koruk, sem tekintélyük nem jelentett számukra „fölmentést". Ebéd és vacsora a helyi kocsmában volt; teára — délután ötkor — „a református tiszteletes nagy ebédlőjében" jöttek Össze.

8 Az angolok és németek számára úgy látszik ez a tíz nap — Tomori terveinek megfelelően — kényelmesen, már-már kirándulásszerűén telt. A munkának a föltételei megvoltak. „A tulajdonképpeni kutatómunkát maguk a külföldiek végezték, előzetes munkafelosztás alapján. Külön dolgozott az angol csoport, Alexander Farquharsonnak [...] a vezetése alatt, Thurnwald és felesége pedig a maguk módszerét követve, szintén külön dolgoztak."

81 Minden kutóta mellett — a nyelvi akadályok leküzdése végett — „önkéntes tolmács, segédkezett: a szegedi fiatalok és barátaik."

82 Az angolok, Farquharson szigorú irányításával, előre meghatározott program szerint dolgoztak.

83 A munka három csoportban folyt náluk; az „egyik csoport geológiával és földrajzzal, a második a családi élettel, végül a harmadik csoport a népesedési statisztikával, a ki- és bevándorlás kérdésével foglalkozott."

84 Farquharson a falu földrajzi fekvését, növényi és állatvilágát dolgozta fel, továbbá pontos térképet készített Dudarról, a hivatalos nagy kataszteri térkép alapján."

85 Móricz Virág szerint „valóságos tanulmányt dolgozott ki [...] a Bakony hegy- és vízrajzáról, növényvilágáról, kőzeteiről" is. „A többiek csoportokra oszolva először a község egyénentúli, közösségi struktúráit vizsgálták, hivatalos