Zolnay László: Egy szegedi polgár a 19. században. Id. Gál Ferenc (1824—1898) (Szeged Művelődéstörténetéből 1. Szeged, 1985)

3-án kiállított bizonyítványa szerint — Gál (sic!) Ferenc, tizenkét éves magyar, róm. kat. kisfiú, Gál Márton gyertyámosi kovács (faber ferarius) gyermeke ekkor már a második tanévet végzi, szorgalmasan. Latinul is tanul és a zentai iskola százkét tanulója közül „eminens primus". Magaviselete — in moribus—: „prima cum recommendatione" ,vagyis kifogástalan s ajánlható.

9 (Ezi a kis pedagógiatörténeti emléket azért idézem fel, mert a zentai latin nyelvű bizonyítványának elismerő' szavai —• szorgalma, megbízhatósága •— élete során jellemzője maradt Gálnak — 1898. évi nekrológjainak szavaiban is visszakísértenek.) Ezután — id. Gál Ferenc maga írta feljegyzése szerint— 1837-ben, mint tanuló-ifjú (Lehrjung) Hatzfeldre, a Wichtrich-féle kereskedőházba került. 1837-től 1842-ig itt sajátította el a kereskedői gyakorlat alapelemeit (die ersten nőthigen Kaufmännischen praktische Kenntnisse).

10 S ekkor — 1842-ben — egy szinte valószínűtlen szerencsés lépéssel a hatzfeldi Wichtrich-féle nagykereskedésből Pestre kerül: 1842-től 1850-ig a pesti Valero-féle selyemgyár kötelékében dolgozik.

11 Gál Ferenc működése a pesti Valero-féle selyemgyárban A Valero-féle vállalatoknál Gál Ferenc két esztendeig a gyár nagykereskedésében, négy éven át pedig magában a selyemgyárban dolgozott, 1848—50 között pedig ő lett ennek a nagyhírű gyárnak az igazgatója. (A gyertyámosi falu monográfiája így emlékezik meg erről: „Von 1842 bis 1850 conditonirte Gál vier Jahre in Seidenzeugfabrik, und zwei Jahre in der Groszhandlungs-Niederlage der Budapester Industriellen J. A. Valero. Durch sein Kommerzielles Wissen und seine Kaufmännische Fachtüchtigkeit erworb sich Gál ein so ünschütterliches Vertrauen, dass er im Jahre 1848 als Direktur mit dem Leitung der Siedenfabrik betraut wurde, in welcher Eigenschaft er zwei Jahre wirkte".)

12 E hirtelen felívelő kereskedői-gyárosi pályáról tán hitelesebb, ha felidézzük Gál Ferenc egyik nekrológusának (Kulinyi Zsigmondnak) 1898ban leírt sorait: „Az 1840-es években a fővárosban együtt találjuk (Gál Ferencet) azzal a Társasággal, amely a Hazai Védegyletet létesítette. Kossuth Lajos és Batthyány Alajos gróf megalkották az Országos Iparegyesületet, megtartották az első magyar kiállítást, megépítették az első magyar vasutat, megalkották a dunai gőzhajózási társaságot s megalapították az első magyar gyárakat. Id. Gál Ferenc is belevegyült ebbe a hazafias mozgalomba s az egyik pesti szövőgyár élére állott. Szakértelmével az első pesti szövőgyárat a virágzás legmagasabb fokára emelte.