Zolnay László: Egy szegedi polgár a 19. században. Id. Gál Ferenc (1824—1898) (Szeged Művelődéstörténetéből 1. Szeged, 1985)

Az öregúr mindig tárcájában hordta az ő pesti szövőgyárának leg­első termékét, egy selyemkokárdát, amelybe Kossuth Lajos arcképe volt beleszőve. Nagy örömmel mutogatta ismerőseinek ezt a becses relikviát, mint a magyar textilipar első termékét." 13 De álljunk meg itt — a Valero gyár Kulinyi-idézte — Kossuth-képé­nél ! Ez a kis Kossuth kép ugyanis máig megvan, egy másik — igen nagy ritkaság számba menő — Kossuth-selyemképpel együtt. Magát a pesti Valero gyárat — krepp, kreton és selyemáruk előállítása végett — a spanyolországi nagybirtokos-katonatiszti eredetű — Valero fivérek, István és Tamás 1776-ban alapították Pest városában. (Atyjuk Ferenc, bécsi és bajai tartózkodás után, érkezett Pest városába. Az atya már Bécsben is selyemgyártással foglalkozott; egy Felzoger nevű bécsi polgárral együtt Bécsben is alapított egy kisebb fátyol üzemet.) A gyár reformkori tulajdonosa Valero Antal volt, a pesti választott polgárság tagja, Széchenyi István és Kossuth gazdaságpolitikai terveinek egyik meg­valósítója. 14 Az ő idején — 1839 és 1844 között — építi meg Hild József a gyár új székházát, a mai Honvédelmi Minisztérium klasszicista mellék­épületét (Honvéd utca 26—30). Termékeiket a pesti Híd utca (ma Deák Ferenc utca) és az Új Vásártér (ma Engels tér) Valero-féle árucsarnokai­ban árusítják. Tehát ezek a — részben álló, részben lebontott — Valero-féle épületek voltak 1842-től (az akkor tizonnyolc éves) Gál Ferencnek munkahelyei. Mivel a Valero-háznak s családnak délvidéki érdekterületei is voltak, lehet, hogy az ifjú Gál Ferenc e réven (családi hagyomány szerint vala­milyen a Valerokkal való atyafiságos kapcsolat révén) került, szinte gyerek­fejjel ebbe az ekkoriban fénykorát élő gyárba, illetve annak nagykeres­kedésébe. Valóban a virágzás kora ez az 1840-es évtized: az üzem, remek selyemportékáival 1843-ban az Iparmű-kiállításon megnyerte a nagy aranyérmet. 1846-ban pedig nagy feltűnést keltett azzal, hogy selyembe szövette V. Ferdinánd királynak portréját. 15 A gyár vezetője, tulajdonosa Valero Antal testestül-lelkestül a reform­eszmék, majd a 48-as forradalom után a forradalmi eszméknek lelkes követője; 1848 júliusában a Magyar Kereskedelmi Bank megválasztott kormányzója. S itt sorolnám fel: Id. Gál Ferenc 1848—1850. évi pesti Valero gyár­beli működésének néhány fontos tárgyi emléke is maradt. Hiszen e hatalmas gyárüzem hetvennégy esztendős működésének pro­duktumai közül — a selyemgyár 1840-es évekből való mintakönyvén kívül — alig néhány tárgyi emlékét ismerjük. A most említett V. Fer­dinánd portrén kívül tudunk — éppen Gál Ferenc egyik leszármazója birtokában — egy József nádort ábrázoló selyem-arcképről is. Ezen a két selyemszövésű portrén kívül csak néhány biedermeier női selyemruha ismeretes a Valero gyár állítólagos termékeként. (Kettőt az Országos

Next

/
Thumbnails
Contents