Zolnay László: Egy szegedi polgár a 19. században. Id. Gál Ferenc (1824—1898) (Szeged Művelődéstörténetéből 1. Szeged, 1985)

Iparművészeti Múzeum, négyet a Budapesti Történeti Múzeum Újkori osztálya a kiscelli kastélyban őriz). Ehhez jegyezném meg: 1932-ben id. Gál Ferencné elhunytakor a szegedi Gál-leszármazók ajándékaként a szegedi városi múzeumba (a mai Móra Ferenc Múzeum elődébe) be­került egy, kétségtelenül a Valero gyár selyméből készített díszruha is. Ezt 1853. október 30-án Szegeden id. Gál Ferencné, mint menyasszonyi ruhát viselte. (Utóbb mégegyszer felöltötte e díszruhát, 1. Ferenc József 1883. október 14—16-i szegedi látogatásakor.) Ez a Gál Ferencné-féle selyem díszruha azonban — a szegedi múzeum akkori vezetőjének 1949. évi közlése szerint — a háborús időkben, 1944-ben elveszett, vagy meg­semmisült. 16 Gál Ferenc és a Valero gyár egykori kapcsolatának tárgyi emlékeként azonban néhány adattal mégis kiegészíthetjük az 1840-es évek Valero­produktumainak lajstromát! Lugosi Döme, a neves színháztörténész (amúgy, anyja révén id. Gál Ferenc unokája) a szegedi Gál családról írott művében, 1932-ben úgy írja: „Id. Gál Ferenc 1844-ben (valójában 1842-ben! Z. L.), mint húszéves ifjú került Pestre, s itt Valero Antal selyemgyárának főtisztviselője lett. Kifejlett műízlése teremtette meg azokat a ma már páratlan ritkaságszám­ba menő selyemképeket, amelyek a Haza jeleseit ábrázolták... Amikor pedig (a Valero gyár) Kossuth Lajos politikájának szolgálatába állt, Kossuth arcképét szövette selyembe, amelyet a hazafiak kabátjuk bélésébe varrva viseltek. A negyvenes években együtt találjuk (Gál Ferencet) azzal a társasággal, amely megteremtette a Hazai Védegyletet." 17 Lássuk tehát ezeket a Valero-féle selyem arcképeket! A legrégebbi 1843-ból való s ez a kép József nádort ábrázolja. Hibátlan példányát id. Gál Ferenc dédunokája, Gál Tibor oki. közgazda őrzi. (Budapest, Szalag u. 8.) Időrendben V. Ferdinánd király selyembeszőtt portréja követi ezt a remekmívű selyemterméket. (Ezt a művet ugyancsak id. Gál Ferenc hagyatékából Gál Melinda, ny. gimn. tanár, Gál Ferenc unokája őrzi kegyelettel Szegeden, Kölcsey u. 8. sz. alatti otthonában.) Ez az a kép, amely — mint említettem — 1846-ban a pesti kiállításon kellemes fel­tűnést keltett. S most következik az a már szintén említett Kossuth-portré — amelyet 1849/50-ben Gál Ferenc a Valero gyár egyik szövőszékéről szakított le s — amelyet a Schmerling-, majd Bach-korszakban, de azután is, holtáig arany zsebórája fedele alatt viselt. Ez a — nagyobb eredetiből az óra méretére levágott — kis Kossuth portré ugyancsak megmaradt; jelenleg a már említett Gál Tibor oki. közgazda tulajdona. A Gál család tagjaival való levelezésem során kiderült: egy selyemszö­vésű teljes Kossuth kép 1944-ig ifj. Gál Ferenc bankigazgatónak, ludas­pusztai földbirtokosnak, — id. Gál Ferenc fiának — birtokában volt;

Next

/
Thumbnails
Contents