Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Mód László: Egy bánsági telepesközség, Újszentes gazdasági kapcsolatai a 20. század első felében

MÓD LÁSZLÓ Egy bánsági telepesközség, Újszentes gazdasági kapcsolatai a 20. század első felében Az elmúlt évtizedekig a néprajztudomány nem fordított kellő figyelmet az olyan faluközösségek felé, amelyeknek a népesedési viszonyai a 19. század telepítési mozgalmaival állnak szoros összefüggésben. A helyzet napjainkra gyökeresen megváltozott, hiszen egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik például a Bánság részben vagy szinte teljes egészében magyar lakta települései iránt, amelyek idegen környezetben is otthont tudtak teremteni. Ezeknek a falvaknak a vizsgálata éppen arra nyújt kiváló lehetőséget, hogy a közösséggé szerveződés folyamatál értelmezhessük. A lakóházak és a gazdasági épületek felépítésén és a halár művelés alá fogása mellett mentálisan is birtokba kellett venni a teret, hiszen a telepesek dűlőnevekéi adtak, közösségi épületeket vagy éppen szakrális kisemlékeket emeltek.

1 A telepes-közösségek tagjai az új környezetben nem éllek elszigetelt életet, mivel a szomszédos településekkel gazdasági kapcsolatokat alakítottak ki, amelyek például lehetővé tették azt, hogy a családok a megtermelt feleslegért cserében készpénzhez vagy más áruféleségekhez jussanak. A falut 1891-ben alapította a kincstár a lemcsszentandrási uradalomhoz tartozó Vadászcrdö kürtölt részén, ahova Szentesről 133 család költözött át. A szentesiek 1889 őszén szereztek tudomást a kormány telepítési programjáról, amit Sima Ferenc", a helyi 48-as ellenzék vezére, a Szentesi Lap tulajdonosa és szerkesztője is felkarolt, és újságjában is élénken propagált. A telepítésre kijelölt földekel saját maga is bejárta, majd 1890. január 26-án tanácskozásra hívta össze a kitelepülni szándékozókat. A holdanként 240 forintért megvásárolt területek birtokbavétele a szerződések aláírása utáni napokban megtörtént, ám a családok költözésére csak az 1892-es esztendő folyamán került sor. A telepesek Szentesről verbuválódtak, zömük református vallású volt. A földekéi sorshúzással osztották ki a családok között, akiknek 1893. október l-ig kelleti egy legalább két szobából és mellékhelyiségből álló lakóházat építeniük a kincstári előírásoknak megfelelően.

3 A település megalapítása óta elteli idő alatt a falu társadalmi, etnikai viszonyai jelentékeny módon megváltoztak, ami együtljárt a szentesi származású, 1 Szilágyi Miklós 2000. 445-460. 2 Sima Ferenc a századforduló szentesi politikai életének egyik meghatározó figurájának számított, sikertelen vállalkozásai miatt azonban csődbemeni és az Egyesült Államokba emigrált. Ady Endre a Sima úr telepít című versében kritizálta Bihar megyei telepítési akcióját. ' Bodor Antal 1907., Labádi Lajos 1991.