Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Lichtenstein László – Rózsa Zoltán: Bronzkori csalafintaságok a középkori Kaszaper területén

21. PUSZTAFÖLDVÁR, Forrás és Harangos

44 Pusztaföldvártól E-ra egy szabálytalan, lekerekített sarkú téglalap alakú árok (sánc?) halvány, bizonytalan körvonala látható. Legnagyobb oldalhoszszúsága kb. 800-1000 m, szélessége 600-700 m lehet. 22. NAGYKAMARÁS határa Nagykamarás déli területén, részben a mai falu alatt az 50-es években készüli légifotón egy ovális földmű nyoma halványan látható. Egy hajdani vízfolyás déli partja mentén húzódik, legnagyobb hosszúsága mintegy 300400 m lehet. 23. MAGYARBÁNHEGYES A Magyarbánhegyesről Kunágotára vezető műúttól északra egy egykori vízfolyás déli partján hosszan húzódó földmű halvány nyoma látható. A légifotó alapján nehezen kivehető alakja elnyújtott rombuszhoz hasonlít, délkeleti részén talán egy kisebb, kör alakú megerősítéssel. Legnagyobb hosszúsága mintegy 400-500 m, szélessége alig 100-150 m lehet. A Békés-Csanádi löszháton található földvárak nagy számára a részletes terepbejárások és felmérések előtt egyenlőre nem tudunk kielégítő magyarázatot adni. Az eddigi kutatások alapján azonban feltételezzük, hogy túlnyomó részük a bronzkorra/koravaskorra, kisebb részük az Árpád-korra keltezhető. Bronzkorinak/koravaskorinak véljük a nagy alapterületű, többszörös árkokkal és sáncokkal megerősített földvárakat. A fenti lista alapján a Tatársánci (BANNER 1939), a Végegyháza Zsibrik dombi (vagy más néven Kaszaperfaluhely), a Medgyesegyházi,

45 a Mezőhegyes Komlósi úti, valamint a Csanádpalotai (SZALONTAI 2006) földerődítéseket. Az általában kisebb alapterületű, vékonyabb, egyszeres sánccal és árkolással körbevett, túlnyomórészt ovális alakú földvárak kutatásaink szerint valószínűleg Árpád-koriak (Orosháza 10. lelőhely).

46 Ezekben gyakran egy kisebb átmérőjű (60-100 m), elkerített, körbeárkolt rész is látható. A kistatársánci sánc esetében biztosan tudjuk, hogy itt az Árpád-korban templom állt a körülötte lévő temetővel. Valószínűleg a bronzkorban épült földvárak egy részét az Árpád-korban is használták.

47 A végegyházi Zsibrik-domb esetében már ásatással sikerült 44 L-34-54-B-C. F/Ksz.: 162/35, Nytsz.:45899. Hadtörténeti Múzeum Térképtára. 4:1 Lichtenstein László és Rózsa Zoltán terepbejárása 2008. március 7-én. A lelőhelyet említi a Medgyesegyháza története c. kötet (Szatmári-Vágó 1993, 12, 3. lelőhely. 1. kép). A publikálók a földvárról nem tesznek említést, a leletanyagot őskorinak határozzák meg. 46 Lásd a cikk elején írottakat, illetve a 2 lábjegyzetet! 47 Tiszaalpár földvára esetében is hasonló eredményre vezettek az ásatások (BÓNA-NovÁKl 1982. 17-118).