Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Lichtenstein László – Rózsa Zoltán: Bronzkori csalafintaságok a középkori Kaszaper területén

bizonyítanunk, hogy a bronzkori erődítést nem építik újjá, kihasználják annak kedvező magasabb fekvését, s rátelepül a magyar falu. Ugyanez a helyzet a kisdombegyházi lelőhellyel is, ahol a földsánc árkaitól függetlenül jelölték ki a templom helyét az Árpád-korban. A földvárak keletkezésének másik lehetséges oka a 10. században kiépülő királyi és egyházi megyerendszer. Ekkor - főleg a vidékünkön gyakori óhitűek ellenállása miatt - szükség lehetett a várszervezetre a központi/királyi hatalom megszilárdításának érdekében. A földvárak keletkezésének utolsó lehetséges időpontja a 13. század közepe. A tatárok betörésének hírére a lakosság egy része földvárakba menekült. Mivel azonban itt nem jutott, mert nem juthatott mindenkinek hely, ezért a falusi népesség maga is hozzákezdett erődítések építéséhez. Erre pont a Maros-Körös közéről vannak fontos, hiteles történeti forrásaink (Rogerius). Valószínűleg az általunk fellelt, gyengébben megerősített földvárak közt nem egy ilyen akad. Ekkor ugyanis már nem volt, mert nem is lehetett idő tervezett várépítkezésre. Csupán az összegyűlt lakosság próbálta védelmét - mint tudjuk kevés sikerrel - megerősíteni. Végezetül ismételten felhívjuk az említett út (aradi út) fontosságára a figyelmet, hiszen az említett földvárak mindegyike eme ősi út tágabb környezetében sorjázik, általában egykori vízfolyások mentén helyezkednek el a Maros hordalékkúpján, a Száraz-ér és annak egykori mellékágai mentén. Fontos átkelőhelyeket védhettek (Böldi-rév), ugyanakkor a Balkán és Erdély felé tartó útvonalak ellenőrzését is biztosíthatták. A fentebb közölt földvárak egy része minden kétséget kizáróan kapcsolatban állt a bánáti hasonló szerkezetű földvárakkal (www.panoramio.com).

48 Ahogyan azt a bevezetőben írtuk, az orosházi Szántó Kovács Múzeum egyik legfontosabb kutatási projektje a csanádi hát régészeti kutatása. A Zsibrik-dombon végzett feltárások és a légifotók tanulmányozása alapján vizsgálatainkat a bronzkorra is ki kívánjuk terjeszteni. Egy egységben kívánjuk ugyanis megjeleníteni a Múzeum gyűjtőterületébe tartozó régészeti jelenségekel. Ennek érdekében nemzetközi (Frankfurt, Brno) és magyar egyetemekkel (ELTE, SzTE) is felvettük a kapcsolatot. Célunk, hogy felvázoljuk a földvárak nagy számának történeti régészeli hátterét, pontosítsuk azok datálását, műszeres kutatásokkal felmérjük pontos kiterjedésüket és szerkezetüket. E munkálatok elvégzésére véleményünk szerint nagy szükség van A légifotók tanúsága szerint az ötvenes-hatvanas években készült felvételeken még jól kivehetőek a földvárak, sok esetben azok szerkezetére is jó következ4S Gyucha Attilának köszönjük, hogy felhívta figyelmünket a Vattina kultúrára és Cornesti larcurí íólderödítésére!