Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Lichtenstein László – Rózsa Zoltán: Bronzkori csalafintaságok a középkori Kaszaper területén

Mindezen előzmények és éveken át tartó kutatómunka után 2007. fo­lyamán 3 hetes ásatást folytattunk a végegyházi Zsibrik-dombon. s Célunk a légi fotók alapján lokalizált földvár átvágása volt. A szemléletes leírásokból ismert „vérmező" nyomai után kutattunk. A sáncol hét helyen kutattuk meg (2. kép). Együttes értelmezésük alapján minden kétséget kizáróan kijelent­hetjük, hogy egy későbronzkori védmüvet találtunk, mely az Árpád-korban már szinte teljesen feltöltődött, eredeti szerepét vesztette. A sánc helyén lévő vegetációt leégették. Ennek nyoma, vékony, pernyés fekete csík formájában jelentkezeti a földvár építését megelőző eredeti fel­színen, a bronzkori humuszréteg tetején (4. kép). Ez a fekete vékony csík nem mindenhol jelentkezett, ám az eredeti felszín sok helyütt jól követhető volt a feltöltött rétegek alatt (3. kép). A sánc külső oldalának két harmad része változó szélességben és változó intenzitással kiégett (kiégették?). A vörösre égett réteg szélessége az átvá­gások ismeretében a 3 métert is meghaladhatja, míg a vastagsága 2 cm - 40 cm között váltakozott. 10 Ez a vörös réteg nagyon kemény, és csak a sánc külső oldalán, az árok felöli részen található meg (5-6. kép). A sánc árkát a vörös égett résztől néhány méterre ásták meg. A sáncárok VAV-átmetszetü, minden esetben követte a vörösre égett alap irányát. Több helyen is megfigyeltük, hogy nem egy, hanem több, egymástól estenként távolabbra futó árok található egymás mellett (7-8. kép). 1 Az árkok betöl­tése homogén volt, semmiféle rétegződésre utaló nyomot bennük nem ész­leltünk. Az árokból kitermelt-, és a vörösre égett föld kapcsolata ma még nem egyértelmű. 12 A védmü belseje felé hosszan elnyúlva kell számolnunk a sánc belső oldalának kialakításával, rámpájával. Ennek jó bizonyítékai azok s A feltárás az NKA támogatásával valósult meg. A feltárás költségeihez hozzájárult az ANOSTER BT., melynek támogatása tette lehetővé a kutatásokhoz kapcsolódó terepbejáráso­kat, valamint a légi felvételek beszerzését. v Feltételezzük a vékony, s csak két szelvényben észlelt csík alapján, hogy a területet a sánc építésének idejében nem borította erdő. 10 A vörös réteg vastagsága első sorban a szántás intenzitásától függ. Miután a sánc kopása következtében az egykori eredeti felszín egyre feljebb és feljebb kerül, a 30-40 cm vastag szántási réteg már a vörös réteget pusztítja évről-évre. 2007. őszén lett helyszíni szemlénk, s a KOH-nek tett jelentésünkben sajnálattal számoltunk be arról, hogy a mélyszántás nagy károkat okozott a sánc szerkezetében. A vörös alapozási réteg több helyütt szinte teljesen megsemmi­sülhetett (Lichtenstein László-Rózsa Zottán-Tugya Beáta terepbejárása 2007. nov. 11-én; SzKM RégAd.: 385/2007). " A hét szelvény együttes eredménye alapján valószínűsíthetjük, hogy a terepalakulatoknak megfelelően a gyengébb szakaszokon - s nem annak teljes vonalán - számíthatunk 2, esetleg 3 árokkal a sánc külső oldalán. i: Az ásatás dokumentációinak feldolgozása még folyamatban van. egy későbbi cikkünkben tervezzük az eredmények részletes ismertetését.

Next

/
Thumbnails
Contents