Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)
RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Lichtenstein László – Rózsa Zoltán: Bronzkori csalafintaságok a középkori Kaszaper területén
a sárgás, agyagos, fekete föld feltöltési rétegek, amelyek egymás mellett találhatóak. Ferde irányukkal kiválóan érzékeltetik a sánc építésének módját (9-10. kép). A sánc és árok (árkok) teljes szélessége akár a 40 métert is elérheti. Magasságára az árkokból kitermelt földből talán következtethetünk, a felépítményre utaló nyomokra azonban nem. A sánc tetején valamilyen paliszádfal lehetett. A sánc belsejében, a vörösre égett rétegben gerendaváz nyomaira nem bukkantunk. 13 Az ásatás során húzott szelvényeink eredményei alapján, az említett árkokban kivétel nélkül későbronzkori edénytöredékeket találtunk, igen kis mennyiségben. Ugyan szerettük volna azt hinni, hogy egy korábbi bronzkori földvárnak az Árpád-korban történő felújításával, megerősítésével van dolgunk, a szerencsés véletlenek - nevezhetjük második csalafintaságnak azonban minden kétséget kizáróan megdöntötték feltevéseinket. A második kutatóárokban ugyanis - a sánc feltöltési rétegei felelt - a mai felszíntől kb. 35 cm mélységben egy igen jó állapotban megmaradt, Árpád-kori edénytöredékekkel kirakott aljú kemencét dokumentáltunk. 14 Ezáltal nyilvánvalóvá vált, hogy a sánc az Árpád-korban ezen a szakaszon használaton kívül állt, és azon kemencét építettek. A Száraz-ér festői környezetében légifotók és müholdfölvételek segítségével lokalizált földvárról tehát kiderült, hogy az egy bronzkori építmény. Az ásatás során előkerült kis számú leletanyag a késő bronzkorba sorolható. A 2004. évi kutatások során (LICHTENSTEIN—RÓZSA 2005) a földvár belsejében feltárt gödör leletanyaga ennek a datálásnak nem mond ellent (SÁNTA SA.). 15 Mindezen adatok és információk birtokában kezdtük meg a Hadtörténeti Múzeum Térképtárában megtalálható légifelvételek újbóli módszeres áttanulmányozását és elemzését. A Térképtárában található katonai légi fotók áttanulmányozásával újabb és újabb földerődítésckről szereztünk információkat. Magunk is megdöbbenéssel fogadtuk ezek - egy viszonylag kis területen felbukkanó - nagy számát. A szakirodalmat áttanulmányozva alig találtunk adatot a számos helyen említett tatársáncon kívül a Maros hordalékkúpja területén újabb földerődítésekre. Az általunk fellelt szakirodalom a következőket említi: Hódmezővásárhely-Kútvölgy, Szentes-Donát (B. HELLEBRANDT 2004, 173, 15. kép). 1 Több szelvényben tapasztaltuk, hogy a vörös réteg külső részén húzódó árok homogén betöltése a sánc lassú feltöltő folyamatának (mezőgazdasági művelés) köszönhetően kisebb paticsdarabokat, faszenet tartalmazott. Ezek egyike sem volt annyira intenzív, hogy abból komoly faszerkezetre, pontosabban annak ostromszerű kiégésére következtethetnénk. " Sajnos a hozzá kapcsolódó építményt már a szántás teljesen tönkretette. A lelelanyagot feldolgozó Sánta Gábor szíves szóbeli közlése.