Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Vincze Gábor: Az igazoló bizottságtól az egyházi bíróságig. Református lelkészek üldözése a negyvenes-ötvenes évek Hódmezővásárhelyén

VINCZE GÁBOR Az igazoló bizottságtól az egyházi bíróságig. Református lelkészek üldözése a negyvenes-ötvenes évek Hódmezővásárhelyén. (Vázlatos áttekintés)

1 A történészi közfelfogás szerint Magyarországon az egyházak ellen indított nyílt támadások 1948 után kezdődtek el. Bár látványos kirakatpereket valóban csak 1949-től rendeztek, azonban azt nem lehet elhallgatni, hogy egyes egyházi személyek üldözése már „a felszabadulás" után szinte nyomban megkezdődött. A kezdetektől folyó zaklatások, rendőri túlkapások, perek ellenére - ellentétben a Rákosi-rezsimmel, mely nyílt egyházellenes politikát folytatott - a „népi demokratikus" érában (olykor látványos gesztust gyakorolva) még nagy hangsúlyt helyeztek az egyházak és az állam közti felhőtlen viszony látszatának fenntartására. Ezt a látszat-politizálást lehet tettenérni az igazolóbizottságok fölállítása és működése kapcsán is. Az igazolóbizottságok - a helyi egyházellenes erők eszköze Az igazoló bizottságokat az Ideiglenes Nemzeti Kormány által kibocsátott 1945. január 4-i 15/1945. M. E. számú rendelettel állították föl. Feladatuk kezdetben a közalkalmazottak háború alatti politikai magatartásának fölülvizsgálata volt, később a társadalom szélesebb rétegeire (pl. magánvállalkozókra) is kiterjesztették a „vizsgálódásukat", hogy megtudják: „kik ártottak a magyar nép érdekeinek".

2 Mivel az igazolandó alkalmazottak között külön nem voltak megemlítve, kezdettől fogva úgy értelmezték az egyházfők, hogy a lelkészekre nem terjed ki a rendelet hatálya, tehát a világi hatóság helyett majd az egyházak maguk bonyolíthatják le az igazolási eljárást. Heteken belül kiderült azonban, hogy szó sincs erről: a helyi igazolóbizottságok többsége a lelkészeket is fölszólította nyilatkozattételre. így történt ez Hódmezővásárhelyen is. ' Az ill olvasató dolgozat egy terjedelmes tanulmány összefoglalása, melynek három fejezete időközben napvilágot látott: Egv hódmezővásárhelyi református lelkipásztor, aki „nem tudott olyan engedelmességet tanúsítani, mint kellett". (Vásárhelyi IMJOS esete 1946-1958). In: Móra Ferenc Múzeum Evkönyve (Történeti tanulmányok / Studio Historica 10.), Szeged. 2007. 257-278. A Bakó Uisz.ló-ügy. Egy szegedi református esperes üldöztetése az ötvenes években. = Tiszatáj, 2008. 2. sz,. 68-79. 2 Lásd Palasik. 2000. 71-73.0.