Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely gazdaságtörténete 1945 után

az egész városnak a GYOSZ ama elhatározása, hogy jóvátétel léjében elviszik a Kokron-gyár berendezéseit. Arra hivatkoztak, hogy "... a gyár hadiüzemként működött, tulajdonosai pedig külföldön tartózkodtak. 1945. július 3-án törvényhatósági bizottság tárgyalta az ügyet. A határozatban kérték az illetékeseket, hogy ne szereljék le a gyárat. Ez volt a város egyetlen ipari üzeme. Inkább azt vállalták, hogy mezőgazdasági termények szállításával veszi ki a részét a város a jóvátételből. " Az iparügyi miniszterhez intézett kérelmükben hivatkoztak arra, hogy ha Budapesten szerelnének le egy gyárat, az sokkal kevésbé éreztetné hatását. A munkások véleményét is kikérték, s a vélemények egyértelműen a gyár megmaradása mellett szóltak: "A Kokron-gyár leszerelése a mai körülmények között szinte bűn. Ha innen elbocsátanak bennünket, nem tudunk más gyárat keresni. A pesti gyárosok ennek a gyárnak a feláldozásával akarják megmenteni a sajátjukat. "

6 A kormányhoz intézett kérelem eredménnyel járt, a gépek elszállítására nem került sor. A Kokron-gyár ekkor még névlegesen a Kokron fivéreké volt, csak 1945. október 20-án minősítették elhagyottnak. A szovjet parancsnokságtól 1945 májusában átvette az üzem irányítását az Elhagyott Javak Kormánybiztossága. A vállalat vezetőjét az Iparügyi Minisztérium rendelte ki Kopornyik Márton személyében. A város gazdasági nehézségei Helyi problémaként jelentkezett már 1944 októberétől ,hogy kevés volt a malmok tüzelőanyag-készlete és gondot okozott a város árammal történő ellátása. Az áramellátás biztosításához 1946. január elején 90 vagon szenet kapott a város. Nagyipari fogyasztók az alábbiak voltak. - Hmvhely thj. város liszt- és darálómalmok, - a Kokron-gyár, - Concordia üzem, - Kun Domokos kaptafa-üzem. 5 Csongrád megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fiók (a továbbiakban CSML-HF) - Hódmezővásárhely Városi Tanács irata. II. 1957/145.sz. 6 VN, 1945. július 7. Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága 1947 nyarán bérbe adta a gyárat. A Fehér és Radványi cég vette bérbe. Egy évig az üzem Fehér és Radványi Kötszövöttárugyár néven szerepelt. Itt tünteti fel az eseményt az E.J.K. (Hmvhely) iratai. Tulajdonosok dossziéban. Más megállapítások szerint (ÜB. 1948. márc. 27-i ülés) a gyár 1946. aug. l-lől 1947. febr. 7-ig tallózott az Elhagyott Javak Kormánybiztosságához, ezután vette át a Fehér és Radványi cég. (Fehér Béla évek óta Kokronék alkalmazottja, a budapesti eladási iroda vezetője volt). A bérbeadás után csökkentetlék a munkások és tisztviselők létszámát: Budapesten 3, Hódmezővásárhelyen 30 tisztviselőt bocsátottak el.