Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely gazdaságtörténete 1945 után

Ha valamely fogyasztó nem tudta vagy nem akarta teljesíteni a hozzájárulást, a villanytelep megvonta az áramszolgáltatást. A munkanélküliség leküzdéséhez feltétlenül szükséges volt, hogy a villanytelep meglevő szénkészletét úgy osszák be, hogy alkalma legyen a kisiparosságnak is a munka megindítására és az alkalmazottak foglalkoztatására. Lényeges volt, hogy megoldódjon a város kenyérrel, péksüteménnyel történő ellátása. A községi péküzem sütödéjének Kotré Erzsébet V. kerületen levő üzemét találták alkalmasnak. A pékek közül ő volt hajlandó sütőüzemét bérbeadni a városnak. Az 1946-os esztendőben problémaként jelentkezett a dolgozók bérének rendezése. A vásárhelyi munkásság követelte a munkabérek felemelését, ellenkező esetben általános munkabeszüntetést helyezett kilátásba A főispán szerint létkérdés volt a megegyezés a munkások és munkáltatók között, mert nem lehetett megengedni a munkabeszüntetést.

8 A Budapesten létrejött megállapodás szerint - melyet elfogadott a Gazdasági Főtanács és a Szakszervezeti Tanács -, a helyi munkabérek rendezése is megtörtént. Hódmezővásárhelyen a budapesti készpénzbérek 95 %-át kellett fizetni. A kisipar gazdasági nehézségei. A Majolikatelep története Mint általában a vidéki városokban, Hódmezővásárhelyen is a kisipar volt a meghatározó a háború előtt. A városban a kisipar köréből csak azok az ágak voltak fejlődőképesek, amelynek nyersanyaga könnyen beszerezhető vagy éppen fellelhető volt a város környékén. Speciális alföldi jelenség ez, s az is, hogy a virágzásnak indult helyi kisipar vagy háziipar sok esetben kapcsolatban állt a népművészettel, de legtöbbször ennek köszönhette fellendülését. Mindezek között legjobban magán viselte a helyi jelleg bélyegét a vásárhelyi cserepesipar. A háború utáni években ez a napjainkig fennmaradó népművészeti iparosság is lassú sorvadásnak indult. A városnak ez volt az (egyik) legjelentősebb háziipara, s most ezt fenyegette a gazdasági válság. Ez nem csupán gazdasági vonatkozásban volt negatívum, hanem népművészeti szempontból is hiányt jelentett volna. A válságban közrejátszó okok a következők voltak: — csökkeni az emberek vásárlóképessége, — megszűnt a külföldi kivitel, — közlekedés hiányos volta — megdrágult a tüzelőanyag, — konyhaedényeket kezdtek gyártani. — anyagbeszerzési nehézségek K VN I946.jan.10,