Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely gazdaságtörténete 1945 után

A lakosság élelmezése szempontjából nagyon fontos volt, hogy elindítsák a munkál a malmok és a pékségek, működjön a város egyetlen olajülője, valamim a villamostelep, melyet - a város üzemének tekintve - egy politikai megbízott vezetett. A Villamos Telep a város saját üzeme volt, s a bevételeket a város pénztárába kelleti befizetni. A várostanács igénybe vette a Kokron József tulajdonát képező, mintegy 80 m -nyi épület és fürészelt faanyagot a bombakárosult házak helyreállításához. 1944. november 16-tól minden elhagyott ház, föld és üzem a várostanács kezébe került. Ebben az időben kevés volt a munkás, ezért a munkaügyi hivatal katasztert készített a munkabíró emberekről. Munkaközvetítő hivatalt állítottak fel. A várostanács határozata szerint "aki 1944. október 18-ig nem foglalta el munkahelyét, lemondott állásról. "

2 A várostanács összeíratta az elhagyott üzleteket, műhelyeket, leltárba vették ezeket és vállalkozó kereskedőknek, iparosoknak átadták. Az üzletekbe ellenőröket rendeltek ki, elrendelték az üzletek azonnali kinyitását. A befolyt pénzt az ellenőrök kötelesek voltak befizetni a városi pénztárba. Ezekből fizették az alkalmazottakat. A KOKRON gyár története Hódmezővásárhely mezőgazdasági jellegű város volt. Az egy Kokrongyáron kívül jelentősebb üzemmel nem rendelkezett. így természetesen létérdek volt a termelés beindítása. A gyár leszerelésére vonatkozó terveket csak igen kis részben valósították meg. 1944. október 8-án a Kokron-gyár gépei a helyükön voltak, s így a termelés rövidesen megindulhatott. A szovjet katonai parancsnokság kézbe vette a gyár vezetését, behívták a városban maradt dolgozókat és nyomban munkába állították őket.

3 A gyár több hónapra elegendő nyersanyaggal rendelkezett, s megkezdődött a munka. A munkásellenőrzési a városban 18 tagból álló bizottság gyakorolta, melyet - mint általában az országban mindenütt - a helyi kommunista pártszervezet nevezett ki. A termelés megindításának fellételeit csak roppant erőfeszítések árán tudták biztosítani Hódmezővásárhelyen. Éppen ezért nagy gondot okozott 2 VN 1944. november 8. (a továbbiakban VN) A gyár történetét Pálii Ferenc - Schneider Miklós monográfiája részletesen ismerteti. Páhi Ferenc - Schneider Miklós 1889-1964. 75 éves a Hódmezővásárhelyi Divat-Kötöttárugyár. Hódmezővásárhely, 1964 4 1944. november 2-án a munkások megbeszélést tartoltak munka után a gyárban. Megállapították, hogy több hónapra elegendő nyersanyaggal rendelkezik a gyár, és 500 munkásnak biztosít kereseti lehetőséget. Ezen a gyűlésen Borsi János szakszervezeti vezető ismertette a szervezkedés fontosságát. Vásárhely Népe, 1944. november 3